Irodalmi Szemle, 1997

1997/2 - FÓRUM ’97 - Kiss József : A kisebbségi jövőkép értelmezése

FÓRUM ’97 kot űz. A kritika? Igen. Jogos. De más az elfogultság, más az állandó elmarasz­talás. A lejáratás számtalanszor tetten érhető, bizonyítható szándéka. Az elmúlt két évben az Új Szó hasábjain kísértett a pártállam beidegződése. A belső rossz, a bűnös keresése és felmutatása. Az önjelölt bíráskodás, a fi­gyelmeztető ügyészi ujj. Inkább a lefokozás, a lealacsonyítás, mint az értékek felemelése és felmutatása. S ehhez még Magyarországról is hoztak segítséget. S tették ezt a volt pártsajtó ideológusai. Milyen értékrend alakulhat így? Sze­mélyes jogi sértések s valótlan tények közlésének sorát sorolhatnánk. Kezd­hettünk volna, s kezdhetnénk bírósági eljárásokat, s fetrenghetnénk bírósági perek mocskában. Tegyük ezt? Az lenne az erkölcsös — társadalmi létünk kegyetlen elpusztítása idején —, ha magunkkal kezdenénk a névsorolvasást: mit tettem én? Mi kézzelfoghatót tettem le a szlovákiai magyarság nagy aszta­lára; gazdagító, gyarapító, megtartó akármit? Innentől lehet egészséges, talán értéket is teremtő párbeszédet folytatni. Úgy érzékelem, hogy az Új Szó tipográfiai megreformálása szemléletváltást is hoz. Mindnyájunk haszna lehetne ez. Ma már nem elég sorolni sérelmeinket. A negatív jelenségek ellen tenni kell, ellenmozgást, ellenerőt kell képeznünk. Határozott programmal, progra­mokkal kell fellépnünk. Itt s a Kárpát-medence magyarlakta területén. Úgy érzem, a pozitív ellentételezés politikáját és gyakorlatát kell kialakítanunk. Önszerveződéssel megtartani nagy és kis közösségeinket, önszerveződéssel megtartani meglévő fórumainkat és alakítani újakat, önszerveződéssel meg­tartani intézményeinket és alakítani szükséges újakat, s mindezt a hatalomtól függetlenül. Ne feledjük: a szlovákiai magyarság kis- és nagyközönségével együtt áll vagy bukik. S minden intézmény, társulás, szakmai tömörülés közösséget megtartó erő. A sokszor megsarcolt szlovákiai magyar értelmiséget e ránk tört pusztító veszedelem történelmi szerepvállalásba sodorja. Cselekvésre, cselekvő emberre, emberekre van szükség e helyzetben. A szlovákiai magyarság sorsa e helyzetben tettre kész, elszánt, konkrét tettekre képes emberek kezében van. KISS JÓZSEF A kisebbségi jövőkép értelmezése Aligha férhet kétség hozzá: az elmúlt több mint fél évtized legjelentősebb kárpát-medencei nemzetiségpolitika hozadéka, hogy a magyar kisebbségek történelmükben először — minden akadály és visszaszorítottság ellenére is — helyzetalakító szerepbe kerültek. Léthelyzetükben most már nem kény­szerülnek a puszta alkalmazkodásra, hanem maguk is tevőlegesen léphetnek fel a sorsukat meghatározó és befolyásoló politikai, valamint egyéb tényezők

Next

/
Thumbnails
Contents