Irodalmi Szemle, 1997
1997/10 - HAGYOMÁNY - Zeman László: Az Eperjesi Kollégium 330. évfordulója
HAGYOMÁNY ZEMAN LÁSZLÓ Az eperjesi Kollégium 330. évfordulója Az eperjesi Kollégium létrejöttét 1667. április 16-ával keltezhetjük, amikor is az alapító felső-magyarországi evangélikus rendek és a város közti egyezség értelmében az utóbbi az ugyancsak jó hírnevű s a határokon is ismert iskoláját megszüntetni köteleztetek, helyet adva ezáltal az új, tízosztályos gimnáziumként szerveződő s kapuit ugyanezen év október 18-án megnyitó főiskolának (Collegium Statuum evangelicorum superioris Hungáriáé), amelynek 8—10. évfolyamát a bölcsészek, a fizikusok-metafizikusok és a teológusok Classisa képezte. A városi latin iskola 15. századbeli — sőt már az előbbi századba visszanyúló — létezését több bejegyzés, valamint az eperjesi diákok megjelenése bizonyítja a külföldi egyetemeken. Az iskolamestereket név szerint 1448-tól említik, s amikor a város 1531-ben protestáns lesz, ezzel együtt nő a külhoni egyetemeket megjárt tanárok és rektorok iránti igény. Itt csak a magyar irodalomtörténetből is ismert s a kor egyik legképzettebb humanista auctorát idézzük, a Krakkót, Wittenberget, Leuvent, Bázelt és Padovát megjárt Gyalui (Gelei, Gelours) Torda Zsigmondot, aki 1550-ben foglalja el az iskola rektori székét, és a császári borostyánkoszorús költőt, Bocatius Jánost, aki 1593-ban az iskola tanára, 1554-től pedig rektora, s e tisztség betöltésére hívják meg 1559- ben Kassára. Továbbá tudjuk, hogy magának Comeniusnak a meghívása az „illustre gymnasium”-má és hétéves líceummá fejlődő intézmény élére is kétszer merült fel. A Kollégium eszerint a műveltség és az oktatás terén jelentős hagyományokkal rendelkező városban állíttatott fel. Ennek eszméjét elsőként eperjesi születésű rektora, Bayer János vetette fel ("...primum suscepit cogitationes de erigendo colegio”, 1. Rezik, J., Gymnasiologia, Sect. II., 24 ). Az ügynek megnyeri Weber Jánost, az írástudó városbírót, s ugyancsak lelkes pártolójává válik Witnyédi István soproni jogtudós. Minden bizonnyal Bayer a szerzője annak az 1664-ben készült Emlékiratnak is, amelyben a leendő iskolának megvan a teljes szervezeti szabályzata, s tantervébe bele vannak foglalva a főiskolai-egyetemi szintű tantárgyak. Ezek után a „pentapolitana” immár hat
