Irodalmi Szemle, 1997
1997/10 - HAGYOMÁNY - Zeman László: Az Eperjesi Kollégium 330. évfordulója
ZEMAN LÁSZLÓ szabad királyi városának 1665. augusztus 11-én és 20-án Eperjesen megtartott zsinatán határozzák el és memorandumként nyilatkoztatják ki az iskolának, mint kollégiumnak a megalapítását és felépítését, s teszik közzé e célt szolgáló felhívást az adakozásra. Az 1665. november 18-án sorra kerülő kassai gyűlésen a felső-magyarországi evangélikus rendekkel, illetve a főurakkal és nemesekkel, a szabad királyi városok, bányavárosok, s tizenhárom szepességi város képviselőivel egyetemben részt vesznek Witnyédi István vezetésével a dunántúliak és a helvét hitvallásúak küldöttei, s a gyűjtést-adakozást kiterjesztik a határokon túlra is. Az alapkőletétel 1666. április 6-án történik. Az úgynevezett „eperjesi filozófiai iskola” létrejötte a városi iskola konrek- tora, az Existentia atomorum (Wittebergae 1667) szerzőjének, Cabán Izsáknak és a baconi filozófiát, valamint Comenius oktatási elveit követő rektornak, Bayernak a nevéhez fűződik. A szlovák származású Isaacus Zaba- nius a Kollégium tanára maradt, az új iskola rektorának azonban a sziléziai Winzigben született Pomárius Sámuel doktort hívták meg Magdeburgból. Az első tanévben a diákok közt ott találjuk a nemes ifjak egész sorát gróf Thököly Imrével együtt. A Kollégium mind ez ideig legrészletesebb, krónikaszerű történetét volt diákja, tanára, dékánja s ismételten igazgatója — 1896-ban a pozsonyi líceumba távozó — Hörk József írta meg (Az eperjesi ev. ker.Collegium története. Bernovits, Kassa 1896, 434 1., I—LI.). Az egyetemesebb értékelést és európai szintű eszmetörténeti összefüggéseket tekintve azonban a „belletrisztikusan” stilizált, három változatban ismert Gömöry-féle történetet mondhatjuk össze- gezőnek (ismertetését lásd: Kalligram, 1996, 2, 2—15). Ezenkívül a tárgykörben a Kollégium 300 éves évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia közzétett anyaga s benne F. Karšai történeti áttekintése eligazító (Prešovské kolégium, v dejinách pedagogiky. In: Prešovské kolégium v slovenských dejinách Zost. I. Sedlák, Východoslovenské vydavateľstvo, Košice 1967, 41—59). Az egyidejűleg megjelent kétnyelvű emlékkönyv — Pamätnica Prešovského kolégia 1667—1967 (Zost. E. Lazar, J. Žika, Mestský národný výbor v Prešove 1967, 143 0 tartalmazza az iskola történetét 1944-ig, a magyar és a szlovák osztályok érettségizettjeinek névsorát, a tanárokról szóló értékelést (köztük K. Flórián Katalin írását Gömöry Jánosról, 83—88), valamint a volt kollégiumi tanárok és diákok visszaemlékezéseit (az Alma Matert ünneplő két magyar nyelvű verset is, 128—130). Az érettségizettek közül külön említik Papp Szilárdot, az MTA tagját (1923), Borsody István pittsburghi professzort (1929), a brazil diplomatát és közgazdászt, Ónody Olivért (1930), a hatvanas-hetvenes években a budapesti jogi kar dékánját, Király Tibort (1938; a szlavista K. Péter öccsét). S a sort kiegészíthetjük Maiéter Pállal (1936). Az In Memoriam, kegyeleti IV. fejezetben (73—80) olvashatjuk a második világháború harci cselekményeiben vagy az ellenállási mozgalomban való