Irodalmi Szemle, 1997

1997/10 - HORIZONT - Lengyel László: Ezredvégi béke

LENGYEL LÁSZLÓ

Elég egy százasbankó s már rendben összes okmányod akár török akár görög:

Ibrahim, Kazaluki vagy Janis magyarázod hosszan neved.

Európa szomszéd-hajóban. Nosza, köszöntsd!”

Mircea Dinescu: Hajónapló (Szlafkay Attila ford.)

A kiterjesztett Nyugat-Európa és Oroszország között egy kettős Zóna, folyosó jön létre a Baltikumtól a Balkánig. A Zóna, a Korridor országai nem kapcsolódnak egymáshoz, nincs közöttük politikai, katonai és gazdasági egység, összhang. Ez a „se-se Zóna”: nem kell „se” a Nyugatnak, még nem tudja megszerezni Oroszország „se”. Egyik nagyhatalom sem tud, akar gazdasági eszközöket áldozni a Zóna országai gazdasági felemelésére, a pozitív konszolidálására.

Az Európa és Oroszország közötti kettős, puffer-zónában a versailles-i béke utáni állapotok uralkodnak. Akkor, a húszas években — Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehszlovákiával együtt — 10 kis ország szorult Németország és Szovjet-Oroszország közé anélkül, hogy akár a Népszövetség akár a nagyhatalmak képesek lettek volna határaik garanciájára. A NATO és EU ki- terjesztése után Lengyelország, Csehország és Magyarország nélkül 14 ország 131 millió lakossal helyezkedik el a kiterjesztett Európa és Oroszország között. A 14 ország számtalan, egymással sokszor ellenséges gazdasági és nemzetiségi belső régióra oszlik.

A Zóna országainak négy lehetőségük van társadalmi-gazdasági modelljük felépítésére. Az egyik a Nyugat követése és az ehhez vezető teljesítési politika. A második, az önerőre támaszkodás nagy nemzeti és/vagy szocialista modellje. A harmadik, egy kialakuló orosz, orosz-balkáni civilizációs modell és befolyási övezet elfogadása. A negyedik, az iszlám, a török befolyás alá kerülés. Többségük természetesen vegyes, egymás mellett élő befolyások, modellelemek, civilizációs szilánkok, kulturális töredékek hatása alatt áll már ma, és fog állni a jövőben is.

A BELSŐ ZÓNA

A zóna oroszországi közvetlen belső befolyási övezetében fekszik Ukrajna (52,344 ezer lakossal, köztük 22% orosz nemzetiségűvel) és Belarusz (10,250 ezer lakossal, 13,2% orosz, 4,1% lengyel, 2,9% ukrán).

Ukrajna a Zóna nagyhatalma, nagyhatalmi eszközök nélkül. Nyugat-Ukraj- na két kézzel kapaszkodik a Nyugatnak számító Lengyelországba, miközben Kelet-Ukrajna közvetlen orosz befolyás alatt áll. A Nyugat nem tud, nem akar annyi tőkét befektetni, amennyi Ukrajnát komolyan megemelné. Egy nagynemzeti, offenzív, önerőre támaszkodó Ukrajna kialakításához hiányoznak a belső felhajtó erők.

Ukrajna jellegzetesen az a gyümölcsfa, amelynek zöld gyümölcseit Orosz