Irodalmi Szemle, 1997
1997/10 - HORIZONT - Lengyel László: Ezredvégi béke
LENGYEL LÁSZLÓ AZ OROSZ KONTINENS „Szakadatlan itt a másodosztályú pályaudvari várótermek lámpáinak sárga fénye alatt a könyvelői éj. Itt, akárcsak Puskin meséjében, ’násztáncot jár a zsidóval a béka', vagyis szüntelenül tart a színházi tüzet okádó, kecskelábú ficsúr lakodalma az ugyanazon közfürdőből való párjával, a tisztátalan moszkvai koporsókészítő szerkesztővel, aki újságkoporsókat gyárt a hétfőnek, keddnek, szerdának és csütörtöknek." Oszip Mandelstam: Negyedik próza A kiterjesztett NATO és Európai Unió áll az egyik oldalon. A másikon a társadalmi-gazdasági konszolidálásra váró Oroszország. Az 1994-es rubelválság után Oroszországban a Csubajsz-Nyemcov-féle stabilizációs politika javította a makrogazdasági mutatókat, megnövelte a külföldi tőke érdeklődését és bizalmát, leállította a tőke kimenekülését az országból. A rubelbe vetett hit megerősítése e stabilizáció létkérdése. Ha sikerül a valutastabilizáció, akkor friss pénzek ömlenek majd a gazdaságba, megindítva a gazdasági növekedést. (Az orosz gazdaságpolitika fontos kérdése, hogyan fogják elkerülni a spekulációs pénzek beáramlására épülő növekedés esetleges nemzetközi devizapiaci „visszavonását”.) Az orosz berendezkedés új állami centralizációra épül. Az orosz hatalmi politikában részt vevő nagy érdekcsoportok — a pénzügyi és médiahatalmat birtoklók, a nagy ipari monopóliumok és a katonai-ipari komplexum — valamennyien államépítők és államhívők. Nemzet-állami és nemzeti birodalmi szinten szeretnék konszolidálni Oroszországot és befolyási övezetét. Az orosz fejlődés az állam-párt és párt-állami nagybirodalmi diktatúra felbomlása után a tekintélyelvű korporatív állam felé tart, amelyben a parlamentáris rendszer paravánja mögött nagy érdekcsoportok állam előtti versengése és egyezkedése a meghatározó. Jelenleg — a vagyonok és jövedelmek első felosztása után és a második újrafelosztás előtt és alatt — valamennyi nagy érdekcsoport abban érdekelt, hogy az állam megszilárduljon, és helyreállítsa szuverenitását Oroszország felett. A különbség csak az, hogy a pénzügyi és médiabefolyással rendelkező „liberális” érdekcsoport békés eszközökkel mindenekelőtt pénzügyi stabilizáció és tulajdonszerzés révén szeretnék megerősíteni az orosz államot, az ipari és katonai érdekcsoportok erőszakkal és adminisztratív módszerekkel Az előbbiek hangsúlya a nemzet-állam építésénél az államon, az utóbbiaké a nemzeten van. A liberális állampárti „péterváriak” — Anatolij Csubajsz, Borisz Nyemcov, Jegor Gajdar — szerint ésszerű és hatékony bürokráciának kell állami rendet teremtenie, kiegyeznie a pénzügyi tőkével, a nagy energiatermelő vállalatokkal és az erős kormányzóságokkal. „A nemzet-államnak ez az elképzelése hangsúlyozottan nem ideologikus, nem birodalmi jellegű, inkább izolacionista: -terjeszkedj, ha tudsz, de csak addig, amíg a pénzed takarója ér!* A menedzser
