Irodalmi Szemle, 1997
1997/10 - HORIZONT - Lengyel László: Ezredvégi béke
Ezredvégi béke feladatokat. (Csehország mostanra élte fel tartalékait: az alacsony eladósodásból és a Szlovákiától való elválásból származó előnyeit.) A csehországi „sikerpropaganda”, amelyet a kormányzat mellett a külföld is erősített, a korona tartós felértékelése, valamint a vállalatok hitelfelvételei a nemzetközi hitelpiacokon végül válsághoz vezettek. A nemzetközi tőkepiac szereplői valamennyi valuta árfolyamát megtámadják, ahol a kormány megpróbálkozik a nemzetgazdagság valóságos eredményéhez képest a valutát túlértékelt állapotban tartani. Az európai (a brit, az olasz), a latin-amerikai (mexikói) és a dél-kelet-ázsiai (thaiföldi, maláj, indonéz, Fülöp-szigeteki) tőkepiaci támadások elérték Csehországot és részben Lengyelországot is. A Klaus- kormány elveszítette a korona-csatát, és nagyon fontos történelmi pillanatban a külföldi befektetők bizalmát. Csehország nehézségei közé tartozik, hogy részben a kényes politikai és gazdasági döntések halasztása, részben a hatékony kül- és belpolitikai szerepjáték következtében Csehország 1989 és 1997 között nem élt át komoly válságot, és az 1997-es válság egy erre nem felkészült társadalmat és politikai elitet érint. A cseh kormány politikusai és az ellenzék egyaránt elhitette magával, hogy a vállalati és tulajdonosi szerkezet átalakítása, a kapun belüli munkanélküliség megszüntetése nélkül lehetséges a gazdasági növekedés, és a gazdasági növekedéssel együtt járó fogyasztási cikk és beruházási javakból álló növekvő importot, a fizetési mérleghiányt külföldi spekulációs pénzekből lehet finanszírozni A cseh közvélemény nincs hozzászokva a tömeges munkanélküliséghez, a szociális megszorításokhoz, és a politikai elit a tiltakozó mozgalmakhoz, a szabad sajtó támadásaihoz. Lengyelország és Magyarország válságok sorozatán keresztül jutott az európai kiterjesztés kapujába, ezekben az országokban mind a társadalmi csoportok, mind az elitek válságkezelő és túlélő képessége nagyobb. Lengyelország a Balcerowicz-féle sokkterápiával messzebb jutott a makro- szerkezet átalakításában, mint Csehország. A baloldali kormány növekedési politikája mindeddig sikert hozott, nem váltott ki veszélyes egyensúlytalanságot. A kereskedelmi mérleg növekvő hiánya, a zlotyra nehezedő nemzetközi nyomás ugyanakkor feszültségekkel fenyeget. Ha Lengyelországban sikerül visszafogni a vállalatok hiteléhségét és belemenni a költségvetési lefaragásokba, akkor Lengyelországnak talán nem kell átélnie a cseh-típusú válságot. Lengyelország akarva-akaratlan az „Occidens peremén” álló országok vezető államává változott. Az ország nagysága, stratégiai helyzete, történeti hagyományai, politikai kultúrája mind-mind predesztinálják erre. A lengyel társadalom most konszolidálódhat először biztos külpolitikai feltételek között. A három országnak meg kell oldania a társadalmaikat gyökeresen átrendező három konszolidációs feladatot: az európai piaci intézményekhez való kapcsolódást, államháztartásuk szerkezetének átalakítását, a növeke- dés-egyensúlytalanság-visszafogás ciklus tompítását. A három természetesen összefügg. Az európai kapcsolódás területileg és ágazatilag teljesen átrajzolja az országok jövedelmi és tulajdoni-vagyoni térképét, az érdekcso
