Irodalmi Szemle, 1997
1997/10 - HORIZONT - Lengyel László: Ezredvégi béke
Ezredvégi béke politikai és gazdasági tőkéje, hogy radikális átalakulásokat, gyors ütemű változásokat kiváltsanak. Ezért nemcak Magyrországon, hanem általában a térségben is körvonalazódik egy negatív konszolidáció, az erők kifáradáson és kölcsönös erőtlenségen alapuló egyensúlya. A kelet-közép-európai kisállamokból hiányzik az az offenzív nekilendülés, amelynek révén békés módon felzárkózhatnának, másrészt kimerültek és lefékeződtek azok a nemzeti és nemzetállami erők, amelyek erőszakkal próbálták átrendezni a térséget. Nem jött létre tartós megoldás az egymás közti konfliktusokban, de a nagyhatalmaknak sikerült e konfliktusokat az erők kifárasztása, megosztása és blokkolása révén negatív konszolidációban feloldania. Ennek a negatív konszolidációnak a keretében történik az európai határvonalak megerősítése, a posztszovjet államok elhelyezése, a délszláv háború lezárása, a lengyel, cseh és magyar bevonás az euroatlanti integrációba. Az Egyesült Államok 1995 elejére eldöntötte, hogy rendet kell teremtenie az európai „hátsó udvarban”, és ebben neki kell meghatározó szerepet vállalnia, amelyet az európai nagyhatalmak csak támogathatnak. Mind a délszláv háború befejezésének kikényszerítésében, mind a NATO keleti kiterjesztésében az Oroszországgal folytatott alkuban az Egyesült Álllamok döntései és menetrendje érvényesült. A Clinton-adminisztrációnak állandóan figyelemmel kellett lennie arra, hogy gyors, látványos és viszonylag kis tartós elkötelezettséggel járó megoldásokkal kell sikereket elérnie, hogy belpolitikai ellenfeleinek ne adjon komoly támadási felületet, hogy az európai ügyeket lezárhassa, és erejét átcsoportosíthassa a fontosabb csendes-óceáni, közép-ázsiai és közel- keleti térségekre. Az Egyesült Államok vezette NATO a biztonsági integrációt, a „szabadság és a béke szigeteit” nem terjeszthette ki nagyobb térségre és semmiképpen konfliktusokat okozó zónákba. Ennek megfelelően visszatért a jól ismert „kiterjesztett erőd-rendszerhez”, amennyiben Lengyelország, Csehország és Magyarország biztonsági bevonása után megerősíti Európa falait, és megpróbálja a védelmi vonala előtti összecsapásokat lezárni. (Ennek megfelelően igyekszik kikényszeríteni a daytoni békemegállapodást Boszniában, Horvátországban és Kis-Jugoszláviában egyaránt.) Ha a kiterjesztés közben, illetve azután újabb konfliktusok következnének be a falakon kívül, azokra végső esetben a falakon belülről indított fegyelmező akciókkal reagál. Mindennek következtében a posztszovjet köztársaságok, illetve a balkáni országok nem kerülhettek a védműveken belülre. A NATO-orosz megállapodás és a madridi NATO-határozat a NATO bővítéséről Málta második, lezáró fordulója. Az amerikai—orosz paktum teljes mértékig Máltát másolja: Oroszország belemegy a NATO lengyel, cseh és magyar kibővítésébe, cserébe a jelcini Oroszország gazdasági stabilizálásáért. Innentől kezdve minden a szimbolikus politizáláshoz tartozik: az Egyesült Államok és a NATO, illetve az európai hatalmak és az EU meghirdethetik a kiterjesztés második, harmadik fordulóját, vigasztalhatják politikai gesztusok-
