Irodalmi Szemle, 1997
1997/10 - Papp Imre: Pipacs, Hárem, Veterán karácsony, Prága; Töredék Zsuzsának ( versek)
Versek Veterán karácsony, Prága 5 végül egyedül vagy néha a legszebb elevenség, mikor elhagyod a termet, s behajtod az ajtót, s lemész lifttel a hetedikről, a ház előtt a Koh- I - Noornál, szemben még pár halat kifognak, a fehér hal-hentes kötény pikkelyes, véres, aztán kádat fordítanak a villamosra. Töredék Zsuzsának mert van virág, mely benned nő, ilyenkor tán szomorú is lennék — az ujjbegyed, az orrod huncut, tényleg hol vagy — nézzük, jársz-kelsz, a pad előtt ág, suháng, kupac tekereg, s előtt a cipő, előtt hány óvatos bogár — természet annyira porlad *** meg így délután a könnyű előtt rostokol a fű, térdepel hajlásként benned, izgatott lennék, a pala hely oly tökély, aprón morzsolom — hallod, a víz igazán nem tiszta még, jer kézen felé.
