Irodalmi Szemle, 1997
1997/8-9 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Szabó Lilla: Templomok, kastélyok, kúriák Gömörben
122 KÖNYVRŐL KÖNYVRE KÖNYVRŐL KÖNYVRE Templomok, kastélyok, kúriák Gömörben Erdélyi Géza: Gömör vármegye klasszicista építészete című könyvéről Nagyon komoly, nagyon precíz munkát vesz kezébe az olvasó, amidőn a Gömör vármegye klasszicista építészete című könyvet lapozza fel. A szerző a Rimóc, Rima, Balog, Túróc, Murány, Csetnek, és a Sajó folyókkal sűrűn erezett terület 1773-tól körülbelül 1860-ig terjedő korszak építészetét dolgozta fel. A kétszáz oldalas kötet helységként és külön fejezetként, az épületek rendeltetése szerinti csoportosításban veszi sorra először a templomokat, a kastélyokat és a kúriákat, a társadalmi és közigazgatási épületeket, a polgárházakat, a művelődési és oktatási rendeltetésű, végül pedig az ipari, mezőgazdasági és üzleti célú épületeket. Tömören ismerteti a felvidéki protestáns templomépítészet jellegzetes vonásait a kezdetektől, azaz a 16. századtól a barokk kor templomáig, majd a Türelmi Rendelet megjelenésétől napjainkig (1781—1996). A hasonló tudományos felkészültségen alapuló műemléki topográfiáktól és elemzésektől egy fontos tekintetben különbözik Erdély Géza munkája. A szakszerű építészeti leírás, az épület alaprajzi elrendezése, külső és belső megjelenésének taglalása, a templomokra jellemző tornyok megléte vagy éppenséggel hiányának feltüntetése, az építészettörténeti pontosításhoz szükséges adatok közlése minden tudományos igényű dolgozat alapja. De Erdélyi Géza a szakszerű építészettörténeti kutatásokon túl „belülről” is ismerteti az egyes épületeket. Nem egy száraz tudományos munkát nyújt át, hanem egy magas igénnyel megközelített témába vezeti be olvasóját. Megérteti a látott épület milyenségét. A miértet közelíti meg; miért különbözik egyik épület „milyensége” a másiktól? Miért más a klasszicizmus építészete a korábbiétól? A „külső” változás miért következett be? Ezért logikus, hogy — az építészettörténeti könyvek épületstílusok (kastély, templom stb.) fejezetcímenként való megjelölése helyett — a szerző rögtön „az épületek vizsgálata rendeltetésük szerinti csoportosításban” főcím alá rendeli a különféle típusokat. S ugyanebből a szemléletből és elvből következik az is, ahogyan a templomokat tárgyalja. Szándékosan írom a „templom” szót, a művészettörténeti könyvek ismertetésénél használatos „templomépítészet” helyett. Mert Erdélyi Géza templomról és a látható, nyitott kapuján át annak terébe léphető épületről ír. Magától értetődően ír így, hiszen — bár külön fejezetcímként is szerepel a „Teológia és
