Irodalmi Szemle, 1997
1997/8-9 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Szabó Lilla: Templomok, kastélyok, kúriák Gömörben
KÖNYVRŐL KÖNYVRE 123 templomépítészet” — a vallás, a teológiai előírások, valamint a templomot emelő hívők igyekezetének „oldaláról” reprodukálja az épületet. Ravasz László, Csikesz Sándor lelkészek nyomán vallja ő is, hogy a „református istenti- szeteleti rend az evangélium tanításán alapszik, ezért minden más keresztény felekezetnél nagyobb mértékben határozza meg az istentiszteleti hely megépítésének módját. A református liturgiának más a súlypontja, bizonyos értelemben a célja is”. S a klasszicizmus templomépítészetének tárgyalása után még eligazítón segíti olvasóját néhány sorban kitekintvén legújabb kori templomépítészetünkre, melyről megjegyzi, hogy „ma már figyelemre méltó eredményekkel dicsekedhet. Egyaránt érdekesek a formai megoldások és a belső, liturgikus térrendezések szervezése. Akik a kétezeréves keresztény hagyományok templomépítészeti formanyelvét és a reformáció szelleme által megkövetelt istentiszteleti hely megépítését a modern kor igényének megfelelően kívánják megvalósítani, tiszteletre méltó úttörő munkát végeznek. Ezek: Csaba László, Bachman Zoltán, Szabó István, Kálmán Ernő, Getó József és napjainkban a nemzetközileg ismert és elismert Makovecz Imre.” A kötet kiváló fotódokumentációját, építészeti leírását és alaprajzát nyújtja 127 templomnak. Huszonhat község feledésbe merülő, jóllehet a történelmi múlthoz tartozó — a szocializmus alatt szociális otthonként, raktárként, istállóként, mezőgazdasági géptárolóként stb. használt — kastélyát és kúria épületét, majd olyan nagyobb valamikori székhelyek, mint Csetnek, Dobsina, Jolsva, Lőkösháza, Murány, Nádorvölgy, Pelsőc, Ratkó, Rimabrézó, Rimaszombat Rőce, Tiszolc társadalmi és közigazgatási épületeit tárgyalja. Ez utóbbiak tanúsították a Felvidék virágzó gazdaságát, társadalmi, kulturális életének színvonalát a felvilágosodás korában, a reformkorban kialakult polgárság igényességét. Iskolák, gimnáziumok (Kövi, Rozsnyó, Rőce, Rimaszombat), könyvtárak (gyülekezetek parókiáin, ill. az esperesi székhelyeken pl. Rozsnyón, Rimaszombaton, Köviben, Rőcén, Hizsnyón, Csetneken, Tornaiján) sora épült e korban. A szerző többször is említést tesz az Andrássy Lipót építette kör alaprajzú könyvtárról. Ez értékes könyvtárban közel másfél évtizeden át dolgozott (1971—85) nehéz anyagi körülményei miatt másodállásban a szerző. Az Andrássyak könyvtárának feldolgozása során több, addig ismeretlen anyagra bukkant; 7 jelentős eredeti tervrajzot, 3 ősnyomtatványt, egy eredeti Dürer- művet, a gályarabper eltűnt jegyzőkönyvének a másolatát s a Wesselényi-féle összeesküvésről egy 180 oldalas kéziratot. A könyvben megtalálható a hanvai református parókia is, melyet „Hanva — Lénártfalva — Csúz hármas gyülekezet hajdani tagjai Tompa Mihálynak építették ily iné, amilyen. Az ógyallai gyülekezeti levéltárban található egyik jegyzőkönyv szerint Tompa mind az ógyallai, mind a hanvai meghívóinak azt válaszolta, hogy oda megy lelkészkedni, ahol szebb parókiát építenek... a szebbet Hanván találta.” A prágai Károly Egyetemen 1975-ben a gömöri klasszicista építészet témából művészettörténész diplomát szerzett szerző, dr. Erdélyi Géza, a hanvai pa rókián ugyanazon a gyülekezetnél szolgált, és lakik ma is, mint a költő
