Irodalmi Szemle, 1997
1997/8-9 - TUDOMÁNY - Szarka László: A magyarországi szlovák kisebbség 20. századi asszimilációjáról
110 Szarka László TUDOMÁNY A magyarországi szlovák kisebbség 20. századi asszimilációjáról A magyar-szlovák kapcsolatokban időről időre felerősödnek azok a viták,a- melyek a két nemzet másik országban kisebbségi helyzetben élő közösségével, azok helyzetének összehasonlításával kapcsolatosak. A szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbség számának, településszerkezetének, jogi- és nyelvi viszonyainak, történeti fejlődésének, szociológiai sajátosságainak az összehasonlítgatásának, egybevetését különösen a szlovák politika gyakorolja szorgalmasan. A két kisebbség már az első pillantásra is egymástól teljesen eltérő kisebbségi közösséget alkot. Mind történeti kialakulásuk, mind földrajzi, néprajzi, nyelvi, szociológiai adottságaik, mind pedig az eredeti etnikai-nyelvi nemzeti közösséghez való viszony tekintetében a két kisebbség olyan nagy mértékben különbözik egymástól, hogy mechanikus összehasonlításuk legfeljebb a két ország közötti feszültségek szítására alkalmas, maguknak a közösségeknek aligha lehet hasznára. A szlovák politika alig vagy egyáltalán nem titkolt szándéka ezzel az eljárással, hogy a bécsi döntést követően, a második világháború éveiben a Tiso-féle szlovák állam és Magyarország között gyakorlattá vált reciprok kisebbségi politika eszközrendszerét próbálják újra alkalmazni, annak ellenére, hogy az ötven évvel ezelőttihez képest ma egészen mások a két kisebbség reálisan egymáshoz mérhető viszonyai. Tanulmányunkban a kérdéskör legtöbbet vitatott részével, a magyarországi szlovákság hovatovább teljessé váló asszimilációjának történeti okaival, statisztikailag megragadható tényezőivel kívánunk foglalkozni. A trianoni Magyarország területén élő szlovák kisebbség által lakott települések négy egymástól jól elkülönülő régióban találhatóak: a Békés-Csongrád megyei dél-alföldi régióban, a nógrádi-hevesi-borsod-abaúji északi régióban, Budapesten, illetve a fővárosi agglomerációban, valamint a Komárom-Eszter- gom megyei régióban. Vaalmennyi régióban a szlovákság a 17—19. századi telepítések, belső munkaerő-vándorlások következtében jutott el és települt le, s azóta ezek az enklávék nem csupán a kibocsátó kompakt szlovák etnikai-nemzeti társadalomtól, hanem egymástól is földrajzilag, kulturálisan elkülönülten alakították ki saját mikrotársadalmaikat. Az 1920. évi békeszerződést követően a magyarországi szlovákság — a századforduló éveiben rövid ideig fellendülő intenzív szlovák—szlovák kulturá-
