Irodalmi Szemle, 1997

1997/1 - HAGYOMÁNY - Turczel Lajos: II. Rákóczi Ferenc emlékének őrzése, ápolása Szlovákiában és Kárpátalján 1918 és 1938 között

HAGYOMÁNY

TURCZEL LAJOS

II. Rákóczi Ferenc emlékének őrzése, ápolása Szlovákiában és Kárpátalján 1918 és 1938 között

II. Rákóczi Ferenc a magyar történelem egyik legjelentősebb és legrokonszenvesebb alakja. Fejedelmeket és hadvezéreket adó családok (Rákóczi, Báthory és Zrínyi család) leszármazottja, maga is erdélyi fejedelem, de humánus gondolkodásával, erkölcsi nemességével a főnemesi osztályából magasan kiemelkedik: mélyen átérzett katolicizmusához nagyfokú felekezeti türelmesség társul, s a kuruc harcosok számára ökumenikus szellemiségű imádságot készít; népi és polgári származású főtisztjeit: Esze Tamást, Bottyán Jánost és Czelder Orbánt kitüntető szeretettel pártfogolja, s az általa vezetett szabadságharcban résztvevő jobbágy katonáknak a remélt győzelem után hajdúszabadságot akar nyújtani. A korabeli barokk irodalom kiváló írója, de hatalmas művei: a latinul írt Vallomások és a francia nyelven készített Emlékiratok nem írói becsvágyból születtek, hanem azért, hogy az európai politikai közvélemény előtt saját szerepének tisztaságát és a szabadságharc jogosságát bizonyítsák. A szabadságharc elbukása után nem fogadta el a Habsburg-ház ajánlatát: a kért hűségért a birodalmi területen adandó tetemes vagyoni kárpótlást és hercegi címet. Függetlenségi elvei mellett a keserű száműzetést vállalva haláláig kitartott, s ezzel az állhatatos magatartásával a neve a magyar nemzeti szabadság, függetlenség szimbólumává lett.

Rákóczi élete és tevékenysége a mai Szlovákia területéhez szoros szálakkal kötődik: Borsiban született, s gyermekkora és ifjúkora egy részét Nagysárosban töltötte. A szabadságharc katonai, politikai és hadigazdasági eseményeinek többsége Erdélyben és a Felvidéken pergett le, s az ő legsűrűbb felvidéki tartózkodási helyei Kassa és Rozsnyó voltak. A szabadságharc csatáiban a szlovák jobbágyok is nagy számmal vettek részt. Őket főleg Bercsényi Miklós generális mozgósította Rákóczi zászlai alá. Bercsényi szlovák nyelvű kiáltványokat is kiadott, s Rákóczihoz írt leveleiben a szlovák kurucok számát hétnyolcezerre becsülte. A ruszinok részvétele is jelentős volt, s az erdélyi és a máramarosi románok sem hiányoztak.