Irodalmi Szemle, 1997
1997/8-9 - Bohumil Hrabal: Találkozás (novella)
!00 Bohumil Hrabal sohasem láttam, és a Veíetržnínál csak nézem, ki ül ott térdére ejtett fejjel a lépcsőn. És ő volt a kalauznőm. Megálltam fölötte, hallgattam, ahogy rücs- köLés aztán megkérdeztem: hol a villamos, Boženka? Rám emelte a szemét, és.,. Az isten szerelmére, Konopásek úr, bocsásson meg nekem! Mondom neki: hói a villamosom? És abban a percben világosság gyűlt az agyamban: Boženka... Kiesett a görgő! És, ugye, maga leszállt, hogy visszategye, és elfelejtette nullára tenni a kontroliért. Hányasban hagyta a kontroliért? Bo/enka felsírt.. Hatosban, Konopásek úr.,, és ahogy visszatettem a görgőt, a villamos szinte felágaskodott- futottam utána, de gyorsabb volt nálam, és elhúzott erre, lefeléÉs történt valami, bácsi? Hogy történt-e? Már az is baj volt, ami megtörtént*-. Otthagytam Boženkát, és mentem tovább, csak fújtam a füstöt, és mentem. A Strosmajer téren a váltókezelő kihajolt a bódéjából, és azt mondja: hol a villamosod, Konopásek? Ezt jól megcsináltad- Itt ült nálam a bódéban a menetirányító, és egyszerre csak látjuk, a kereszteződésen átsuhan az üres, kivilágított hatos™ Azt mondja a menetirányító úr_ Ügy látszik, megőrültem! És kezét meg az arcát csipkedte, és aztán felordított- Úgy látszik, ez nem álom! És elrohant a Domažlicei házhoz, ott szerencsére állt néhány taxi, így aztán a hídon utolérte a hatosodat... a menetirányító őr a taxi hágcsójáról ugrott fel a villamosra, és megállította. Szerencse, hogy nem a nyolcas, sem a tizenkettes, sem a tizennyolcas nem jött— Szóval ez történt- és te? Bácsikám... nem veszek motorbiciklit- Te mit éreztél? Mint akit kiheréltek- Felhívtam a diszpécsert, hogy rosszul vagyok, és elindultam gyalog haza- ki gyalogoltam Prosekig, már világosodott- soha többé nem fogom látni Prágát olyan szívszaggatón szépnek, mint akkor volt™ Otthon levetettem az egyenruhám, hozzácsomagoltam az ünnepi uniformist meg a bundabéléses bekecset, és elvittem az egészet a főfelügyelőségre. Nem veszek motorbiciklit, bácsi, nem én! Ez a családban van- én is olyan peches vagyok- Nem veszem meg! Ne beszélj zagyvaságokat, fiam! Már mért ne vennéd meg? Fiatal vagy, és végül is nincs szebb, mint vasárnap kimenni egy kislánnyal valahová a szabadba... Van már v alakid, nem? Van, de maga igazat mond, bácsikám, a motorbicikli- az lutri- Amikor a tanfolyamra jártam, hát a Klementinumnái, ott a sarkon feküdt egy Ogar- az úttesten meg egy nő, és a lámpaoszlopnál egy srác ült- velem egyidős- az orra le volt szakítva, és a szeme a dzsekijére foiyt_ már ott voltak a mentők meg a rendőrök, és én iszkoltam onnan. Nézd, Famfík, sehol sincs megírva, hogy veled is ez történik, csak vezess óvatosan. Ismerek olyan embert, aki egész életében motorozott, és kutya baja-, Vedd meg azt a masinát, vedd csak meg, ha kedved van hozzá Azt mondod?
