Irodalmi Szemle, 1997
1997/8-9 - KÖSZÖNTJÜK TURCZEL LAJOST - Fónod Zoltán: Évek mérlegen
63 Köszöntjük Turczel Lajost 80.születésnapján lető írók szigorú cenzurális körülmények között rendkívül kényes témát vállaltak: a második világháború utáni viszontagságos kisebbségi életünk ábrázolását. Ehhez képest igen figyelemreméltó műveket alkottak, s fogyatékosságaik nagy részét kényszerkövetkezményeknek lehet tekinteni. Nagyon jó lenne, ha irodalmi életünkben is létrejönne olyan treuga dei, amilyen politikai életünkben a magyar koalíció megalakulásával alakult ki. Ezt az irodalmi életben csak a különböző irányzatok jogosultságának közös elismerése tenné lehetővé. Hogy Grendelben az ilyen megegyezésre is vannak diszpozíciók, azt a Dobosról írt lexikoni szócikkének regénykiemelései valószínűsítik, az Álmodtak tengert című Duba-regénynek a tanulmányában közölt sommás elítélése viszont kétségessé teszi. Reménykednünk kell az irodalmi megegyezésben is. • Hatvanéves korodban rendkívül érzékeny voltál arra, hogy éveid számát említsék. Rákos Péter szerint „fiatalon lettél hetvenéves”. Ma is érzékeny vagy a korodra, vagy egy idő után édesmindegy, mit állítanád rólad? Ehelyütt azt is szívesen megkérdezném, milyen tervek, szándékok foglalkoztatnak? — Hatvanéves koromban jogosan éreztem magam fiatalnak, mert nagy kedvvel és lendülettel tudtam dolgozni. Hetven körül már sok nehézségem volt, de mérsékelt tempóban folyamatosan végeztem a megszokott munkát. A nyolcvanadik év küszöbén viszont annyira körülvesznek az öregség bajai, hogy már szomorúan öregnek mondom magamat. Új terveket nem kovácsolok, de a folyamatban lévőket tisztességes arányban szeretném teljesíteni. • Köszönöm a beszélgetést és további termékeny éveket kívánok. Fonod Zoltán
