Irodalmi Szemle, 1997
1997/1 - SZEMTŐL SZEMBEN - Beszélgetés Szigeti Lászlóval, a Kalligram Könyvkiadó igazgatójával
Beszélgetés Szigeti Lászlóval, a Kalligram Könyvkiadó igazgatójával legkevésbé hatását. A lengyel, cseh, szerb, román alkotókat most nem sorolva, hadd említsem csak Esterházyt, Nádast, Grendelt... Politológusi szemüveggel ez a hatalom szemszögéből veszélyesen szuverén világlátás — miközben természetesen mindkettővel kokettál — elsődlegesen tocgueville-i, s csak másodlagoson rousseau-i aurájú... Remélem, ikonográfiámmal nem nagyon tértem el beszélgetésünk tárgyától, hiszen csak azt szerettem volna illus trálni, miért érezheted történelmileg hitelesnek a Kalligram kisebbségi szerepvállalására vonatkozó kérdésedet, s egyben rávilágítani — mivel mindennek megvan a fonákja —, hogy a Kalligram kisebbségi identitását kétségbe vonó kérdésed egyrészt abból fakad, hogy gondolkodásod inkább nemzet- s nem demokráciaközpontú, másrészt tényismereted hiányos voltából. Fennállásunk öt és fél éve alatt, vagyis 1991 áprilisától 1996 decemberég megjelentetett 157 címszóból 93 szlovákiai magyar szerző műve, összeállítása, illetve közvetve vagy közvetlenül a szlovákiai magyar létezéskörről szól, vagy érinti azt. A Lilium Aurum 90, a Nap 32 könyvet, illetve kiadványt jelentetett meg. A Madáchtól nem kaptam meg a statisztikai adatokat, ám az utolsó három év teljesítménye alapján, amelyet már Madách-Posoniumként jegyzett Dobos László és csapata, azt kell mondjam, a harmadik a sorban... Az öt év alatt kiadott Kalligram- könyvek ívmennyiségét és példányszámát tekintve azonban cirka annyi munkát végeztünk el, mint a többi könyvkiadó együttvéve. Egyébként én is eljátszhatnék a gondolattal, hogy megkérdezem egyik zsidó barátomat, vajon zsidó-e, s mennyire az, sőt, egy fehér barátomat, hogy fehér-e valójában, mert az én látószögemből fekete. De valami azt súgja, hogy a faji, nemzeti, vallási, többségi vagy kisebbségi identitás kérdése a civilizáció felsőbbrendűsége által szüntelenül demonstrált csapda, amely lehetetlenné teszi a szinkretizmus meghonosádását lelkűnkben. A paideia (harmonikus testi és szellemi nevelés- szerk.) teljes hiánya ez. Pedig ha tudatosan elkerülnénk, illetve nem állítanánk magunknak ilyen csapdákat, akkor nem csupán rejtekutakon osonna be hozzánk az öröm. • A kiadó programjában szereplő müvek egy viszonylag szűk alkotói közösségre épülnek. — Melyik kiadóhoz viszonyítva szűk? Vessük össze, hogy az emlegetett időszakban a szlovákiai magyar kiadók közül melyik dolgozott a legnépesebb alkotói közösséggel. Eltart majd egy kis ideig, amíg elkészítjük a szerzők, fordítók, elő- és utószóírók, összeállítók, szerkesztők, korrektorok, grafikusok, illusztrátorok jegyzékét, de állok elébe. Ha a többi kiadó nekidurálja magát, én is nekiveselkedem, bár gyanítom, egy ilyen statisztika elkészítése a Kalligram- tól venné el a legtöbb időt. Meg aztán egy ilyen statisztikának egységes kritériumok alapján kellene készülnie, vagyis előtte össze kellene dugnunk a fejünket, hogy milyen szempontok alapján rovatoljunk. Egy ilyen rubrikákban megállapodó értekezleten elkerülhetetlenül "a szlovákiai magyar könyv" ismérveiről tanácskoznánk. Arról, hogy mi szerint mérünk. Vajon nem a
