Irodalmi Szemle, 1997
1997/6-7 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Gulázsi Aurélia: Száz rejtély a magyar irodalomban
KÖNYVRŐL KÖNYVRE hatjuk, melyben életének korábbi eseményeiről számol be. Ezzel az „áltörténetiséggel” teremti meg a valóság látszatát az író. Az olvasó számára ezek az események azonban a jövő lehetséges képei. Tehát a jövő múlttá való transzponálását az elképzelt történetet változtatja valósággá, ezt erősíti az egyes szám első személyben való közvetlen elbeszélői mód. Talamon gondoskodik arról is, hogy az olvasóban kíváncsiságot keltsen, és az érdeklődést végig megtartsa. Erre lehetőséget ad a visszaemlékezés, amely olyan dolgokra utal (a történetben mintegy előre), amelyek már „megtörténtek”, az olvasó előtt viszont ismeretlenek. így az első oldalon már megtudjuk, hogy régen volt az az idő, amikor létezett még a Nobel-díj és a könyvesboltok. .valamint, hogy a Plútóra utazás természetes dolog. Mire az olvasó kapis- kálni kezdi, hogy valamiféle jövővízió, tudományos fantasztikum közepébe csöppent, addigra egyre jobban izgatja, hogy miért halt meg az irodalom. Késleltetéssel dolgozik az író, a visszaemlékezés folyamatában fokozatosan ismerkedhetünk meg az eseményekkel. A tudományos fantasztikum szintén csak eszköz. Mint minden elbeszélő, aki jövőképet rajzol, Talamon is a jelennek üzen ilyen módon.Ez a novella lényege. Olyan lehetséges világot ábrázol, amely a mostani világból fejlődhet ki. Abból a világból, ahol minden az új energiaforrások felfedezésére irányul, ahol minden új felfedezés katonai előnyt jelenthet, ahol annak a veszélye fenyeget, hogy már minden lemérhető és táblázatba szedhető. Ezt a szomorú valóságot a groteszk eszközeivel jeleníti meg, ezek szolgálnak valójában a lényeg felismerésére. Ezek a groteszk elemek végig jelen vannak: az irodalmi művekből nyerhető energia ötlete önmagában, a mindent atomjaira bontó energia csak a sörösüvegeket nem bontja; az átalakító gép a szellemi telítettséget egy sebességmérő-szekrénnyel mutatja ki; az írószövetség elnöki asztalából nyílik az egyik benzinpumpa; Alex Tirindsson gyomrába beépült a torziós inga; a kiejthetetlen és furcsa rövidítések. Ezekkel mutat görbe tükröt az író a katonai tömbökben és tömegpusztító fegyverekben gondolkodó világnak. A groteszk elemek ellenére az egész novella végkövetkeztetése, jövőképe reménytelennek mutatkozik: az elgépesedett, elembertelenedett világból, ahol az irodalomnak már nincs helye, ahonnan így törvényszerűen kivonul a szerelem és a barátság lehetősége, az „utolsó írónak” (Talamonnak) is ki kell vonulni, meg kell tanulni emlékek nélkül élni. Bugár Árpád Száz rejtély a magyar irodalomban A könyvkiadók gombamód szaporodnak Magyarországon. Könyveikkel különböző olvasórétegeket szólítanak meg, kik ponyvaregényekkel a szélesebb kört, kik klasszikus irodalommal a diákokat, irodalomkedvelőket stb. Ke
