Irodalmi Szemle, 1997

1997/6-7 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Matus Mónika: Zsénagyzolás? Zsénagyzolás!

KÖNYVRŐL KÖNYVRE

amelyekre aztán többnyire zsigeri válaszokat ad a posványos vizekre tévedt strukturalista (szellem vagy hús).

Peer Gyntről szólva már az elején „elárulja” magát: „De vajon mi is a jelentése ennek a „hasztalan”-nak? S mi az, amit ellentétének tekinthetünk?” Mégpedig, ha tucatnyi mű végigolvasása után is mindig ugyanaz a kérdés jut az elemző eszébe, akkor már tényleg nem műközpontú vagy élményközpontú kritikát, elemzést olvasunk, hanem matematikai számbavételét egy-egy mű mennyiségi elemeinek! S ha ez az iskolás módszer önmaga módszerszerűségével végképp eltelik, akkor az irodalmi mű valóban csak harmadlagos illusztrációjává válik az elemzésnek. Ez a veszély Széles Klára minden kötetbeli tanulmányát kíséri, bénítja. A 60-as évek magabiztos kijelentéseinek lenyomata ez a kötet, egy kicsit félelmetes, egy kicsit anakronisztikus.

(Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc 1995)

Németh Zoltán

Kritikus hiánnyal küszködő irodalmunkban biztatást s talán reményt is jelenthetnek azok, akik a pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsésztudományi Kara magyar szakos végzős hallgatóiként arra adták a fejüket, hogy egy-egy számukra élményt jelentő műről számoljanak be az olvasóknak, írásaik tanúsága szerint nemcsak szándékuk volt az írásra, hanem érzékük és tehetségük is. Őszintén kívánjuk, hogy mostantól kezdve minél gyakrabban találkozhasson nevükkel a szlovákiai magyar olvasó, akár az Irodalmi Szemle lapjain keresztül is. A májusi számban Kósik. Andrea mutatkozott be, gyakorlott kritikusnak, számít ma már az Ipolybalogon tanárkodó Németh Zoltán. Bízunk benne, hogy irodalomkritikánk, gyakran megélt „szegénynapjai” után — tehetséges fiatalok révén — a bőség vagy a gazdagodás ideje is ránk. köszönt.

Friss szelet a vitorlákba!-dzZsénagyzolás? Zsénagyzolás!

Új, gyűjteményes kötete jelent Zs. Nagy Lajosnak a Madách-Posonium Kiadónál, Zsénagyzolás címmel, mely kilenc (Varga Erzsébet által tematikailag jól összeválogatott) cikkből, karcolatból, elbeszélésből, versből álló részt tartalmaz.

A Halálom órái a költő életéből vett pillanatok felidézésére, az őt foglalkoztató gondolatok kifejtésére szolgáló írások halmaza; kerekségével, zárt szerkesztettségével kiemelkedik közülük a Hóhányók története: a pozsonyi munkába járók téli autóbusz-tolásáról, valamint a Grafológia, Eufemizmus, Minden rossz, Tabula rasa című elmélkedések és az emberi butaságot kifigurázó groteszk UFO-történetek. is. A Láttam, hallottam rádió- és tévéműsorok kommentárjait színészekre való visszaemlékezéseket; az Arcok