Irodalmi Szemle, 1997
1997/6-7 - FÓRUM - Szarka László: A lakosságcsere kérdése a párizsi békekonferencián
FÓRUM gyarországra. Ez utóbbiakhoz csatlakozott még 600 személy, akik hivatalosan „önként” távoztak Csehszlovákiából Magyarországra. De ténylegesen ennél is nagyobb volt a Magyarországra érkezők száma. Nem ebbe a kategóriába tartozott ugyan az a 20-30 000 ember, akiket azért utasítottak ki Csehszlovákiából, az 1945. január 20-i magyar fegyverszüneti megállapodás megsértésével, mert 1938. november 2. után költöztek a Felvidékre, mégis — új otthonuk megteremtése szempontjából — az elhelyezendők számát növelték. Nem kevesen voltak azok is, akik eredetileg „csak” ideiglenesen jöttek , és a határ mentén lakó rokonaiknál, ismerőseiknél szálltak meg, valamint a középiskolások, főiskolások, akik elsősorban tanulmányaik folytatása vagy befejezése érdekében vettek átmenetileg vándorbotot a kezükbe, hogy azután többségükben véglegesen Magyarországon telepedjenek le. A telepítéseket 1948. június 12-én felfüggesztették. Az 1948. augusztus eleji megállapodás értelmében Magyarország 1500 „háborús bűnös”-t, családtagokkal együtt 5000 főt és még 10 000 személyt fogadott be egyoldalúan. A kitelepítések csak a két állam 1949. április 16-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésének az életbelépésével szűntek meg véglegesen. Az 1949. évi népszámlálás idején 118 582 olyan személy élt Magyarországon, aki 1938 előtt csehszlovákiai illetőségű volt. A Magyarország és Csehszlovákia közötti függő pénzügyi kérdések rendezéséről 1949. július 25-én tárgyaltak a két kormány képviselői. A megegyezés értelmében a magyar kormány lemondott a lakosságcserével összefüggő anyagi követeléseiről, a csehszlovák kormány pedig a jóvátétel nagyobbik, még nem teljesített hányadáról, valamint a békeszerződésben foglalt értékek átadására vonatkozó követeléséről. A megegyezést az egyik tátrai üdülőhelyen, a Csorba-tónál Vladimír Clementis külügyminiszter és Antos István pénzügyi államtitkár írták alá. Befejezésül — s egyben tanulságként is — még annyit szeretnék elmondani, hogy a kis nemzetek számára gyakran szerencsétlenség, de nem bűn a nemzetközi erőviszonyok megszabta kényszerpályán haladni, különösen akkor, ha az érintett nemzet a maga részéről mindent megtesz, és a legkisebb mozgásteret is megpróbálja kihasználni annak érdekében, hogy elkerülje a szerencsétlenséget vagy legalábbis csökkentse annak a súlyát. SZARKA LÁSZLÓ A lakosságcsere kérdése a párizsi békekonf erencián „Húsvét után néhány nappal a szobi állomás határsorompóján átgördült a szlovákiai magyar áttelepítettek első vonata. (...) Ezzel a Duna-medencei magyar és szlovák néptesten immár elodázhatatlanul megkezdődött az etnikai műtét, amelynek gondolata a kassai csehszlovák kormányprogram kihirdetése
