Irodalmi Szemle, 1997

1997/6-7 - FÓRUM - Szabó A. Ferenc: Demográfiai érvek és tények a második világháború, utáni magyar—szlovák lakosságcserével kapcsolatban

történelmi szállásterületét. Ugyanez az akció viszont a magyarországi szlovákság felszámolódásának folyamatát indította el.

Azok a szlovák politikai vagy tudományos tényezők, akik ma keresik hazánkban a szlovák tömegeket, s azokat nem találván, magyar nacionalizmust, erőszakos vagy burkolt asszimilációs törekvéseket feltételeznek, elsősorban a felelőtlen második világháború utáni intézkedésekben kellene, hogy megtalálják az okokat. A lakosságcserét megelőzően ugyanis még jelentős, ha a felvidéki magyarság arányaival össze nem is vethető szlovák lakosság élt az országban.

IV. táblázat

Az 1941. évi népszámlálás ideiglenes anyanyelvi adataiból Szlovák anyanyelvűek száma az egyes településeken

Békés megye

Mezőberény

14 578-ból

3 162

Tótkomlós

10 993-ból

8 325

Szarvas

21 039-ből

3 857

Békéscsaba

52 407-ből

14 850

Mezőmegyer

1 440-ből

852

Gerendás

2 395-ből

692

Csanád-Arad-Torontál megye

Medgyesegyháza

4 811-ből

2 133

Csanádalberti

1 518-ból

1 371

Pitvaros

2 843-ból

2 576

Nagybánhegyes

3 743-ból

2 788

Esztergomi járás

Csév

2 355-ből

1 702

Kesztölc

2 664-ből

1991

Pilisszentlélek

496-ból

473

Pilisszántó

1 799-ből

1 564

Pilisszentkereszt

1 450-ből

1 325

Egyéb

Dunaegyháza

1 813-ból

827

Csömör

4 133-ból

267

Nagytarcsa

1 279-ből

25

(8.)

A legnagyobb szlovák csoportok az ország délkeleti sarkában voltak, de je