Irodalmi Szemle, 1997
1997/6-7 - FÓRUM - Szabó A. Ferenc: Demográfiai érvek és tények a második világháború, utáni magyar—szlovák lakosságcserével kapcsolatban
történelmi szállásterületét. Ugyanez az akció viszont a magyarországi szlovákság felszámolódásának folyamatát indította el. Azok a szlovák politikai vagy tudományos tényezők, akik ma keresik hazánkban a szlovák tömegeket, s azokat nem találván, magyar nacionalizmust, erőszakos vagy burkolt asszimilációs törekvéseket feltételeznek, elsősorban a felelőtlen második világháború utáni intézkedésekben kellene, hogy megtalálják az okokat. A lakosságcserét megelőzően ugyanis még jelentős, ha a felvidéki magyarság arányaival össze nem is vethető szlovák lakosság élt az országban. IV. táblázat Az 1941. évi népszámlálás ideiglenes anyanyelvi adataiból Szlovák anyanyelvűek száma az egyes településeken Békés megye Mezőberény 14 578-ból 3 162 Tótkomlós 10 993-ból 8 325 Szarvas 21 039-ből 3 857 Békéscsaba 52 407-ből 14 850 Mezőmegyer 1 440-ből 852 Gerendás 2 395-ből 692 Csanád-Arad-Torontál megye Medgyesegyháza 4 811-ből 2 133 Csanádalberti 1 518-ból 1 371 Pitvaros 2 843-ból 2 576 Nagybánhegyes 3 743-ból 2 788 Esztergomi járás Csév 2 355-ből 1 702 Kesztölc 2 664-ből 1991 Pilisszentlélek 496-ból 473 Pilisszántó 1 799-ből 1 564 Pilisszentkereszt 1 450-ből 1 325 Egyéb Dunaegyháza 1 813-ból 827 Csömör 4 133-ból 267 Nagytarcsa 1 279-ből 25 (8.) A legnagyobb szlovák csoportok az ország délkeleti sarkában voltak, de je