Irodalmi Szemle, 1997
1997/6-7 - FÓRUM - Szabó A. Ferenc: Demográfiai érvek és tények a második világháború, utáni magyar—szlovák lakosságcserével kapcsolatban
FÓRUM II. táblázat A szlovákiai magyarság lélekszámának alakulása a mai országterületen 1880—1910 1880 574 862 23,1% 1910 896 271 30,6% 1921 650 597 21,7% 1930 592 337 17,8% 1941 761 434 21,5%*" 1950* 354 532 10,3% 1961 518 782 12,4% 1970 552 006 12,2% 1980 559 490 11,2% 1991” 567 296 10,8% * 1950-től nemzetiségi adatok ** Anyanyelv szerint 608 221 fő — 11,5% *** A „lakosságcsere” során eltávozott 12%, de a csökkenés aránya 55%. Hova lettek? (6.) A táblázat természetesen Szlovákia mai határai között adja meg a magyarság arányát és lélekszámát. Az adatsor egyértelműen hullámzó tendenciát mutat, amellett, hogy érvényesül mögötte, mint alaptendencia a magyar lakosság arányának állandó csökkenése, s a legutóbbi évtizedekben az abszolút szám stagnálása. Ismerve a két etnikum alapvető demográfiai fejlődésének irányát 1920 óta, ami a szlovákság egyértelmű népességgyarapodását mutatja a magyarok visszaesésével szemben, a radikális változásokat a demográfiai folyamatokon kívüli tényezőkben kell keresnünk. Ezen komponensek közül a legfontosabb a történelmi helyzet változása, az, hogy a terület vagy annak valamelyik része hova, melyik országhoz tartozik. Az 1880-as szlovák—magyar részarány azt jelzi, hogy a dualizmus első évtizedében, 13 évvel az osztrák—magyar kiegyezés után még nem érvényesülhettek a magyar szupremácia következményei, ezért kiindulópontként fogadhatjuk el a mai Szlovákia területére vonatkozóan a magyarság 23,1%-os arányát. A korszak végén ez az arány 30% fölé ugrott, ami mutatja a végbement s már elemzett asszimilációs folyamatot s azt a politikai közhangulatot, ami a magyarság egyértelműen előnyös, domináns pozíciójából következett. Az impériumválto- zás után megtartott első népszámlálás már tükrözi a radikális fordulatot, ami nemcsak a hatalom megváltozása formájában manifesztálódott, hanem abban is, hogy addigra végbement a magyar hivatalnoki kar és a városi polgárság egy részének elűzése és elmenekülése a Csehszlovákiához került területekről. A magyar részarány csökkenése azonban tovább folytatódott. A viszonylag nyugodt, kiegyensúlyozott politikai helyzetben megtartott 1930-as népszámlá