Irodalmi Szemle, 1997
1997/6-7 - FÓRUM - Szabó A. Ferenc: Demográfiai érvek és tények a második világháború, utáni magyar—szlovák lakosságcserével kapcsolatban
FÓRUM Štátny oblastný archív, Bratislava (Állami Területi Levéltár, Pozsony, a továbbiakban: ÁKL - Pozsony), Kerületi Nemzeti Bizottság 3: a galántai munkacsoport faszcikl. A párosítás: Járások Somorjai Lévai Párkányi Érsekújvári Galántai Vágsellyei Komáromi Zselízi Dunaszerdahelyi Tornaijai Árva vidéke Szenici Privigyei Csadca vidéke Mijava és vidéke Trencséni Tvrdosín és vidéke vegyes vegyes kárpátaljai optánsok 10. Vadkerty Katalin: A csehszlovák—magyar lakosságcsere hivatalos értékelése. In: Regio 1993, 3. szám, 119. 11. SZNL-P, Zpráva majetkov pre pozemkovú reformu (A Földreformbirtokok Kezelősége, a továbbiakban: FBK), 7: 4655/47-S-eln. 12. SZNL-P, FMH-A, l42.Titk. 182/47-os. 13. Šutaj, Štefan; „Akcia JUH”, Prága 1949 SZABÓ A. FERENC Demográfiai érvek és tények a második világháború utáni magyar—szlovák lakosságcserével kapcsolatban Tanulmányunkban nem kívánunk a két nemzet kapcsolattörténetének erre a problematikus fejezetével köztörténeti vagy diplomáciatörténeti szempontból foglalkozni. Célunk más: összevetni a magyarok és a szlovákok kölcsönös demográfiai adottságait, hogy megvizsgálhassuk, mennyire nyugodott valós alapokon a csehszlovák oldalról indult kezdeményezés. Tudjuk, hogy a téma feldolgozása hagyományos történelmi eszközökkel már lényegében megtörtént, a fő kérdések megnyugtatóan tisztázva vannak. Legalábbis magyar oldalról. De azt is megállapíthatjuk, hogy a demokratikus Szlovákiában — még ha csak a kezdeteknél tartanak is — biztató kezdeményezések tapasztalhatók a kérdéssel való higgadt, körültekintő szembenézésre.1 Elöljáróban leszögezhetjük, hogy a magyar szakirodalom azon következtetése, hogy ez a történelmi esemény valójában nem a lakosságcseréről szólt, hanem a világháborúban a győztesek közé sorolt Csehszlovákia kísérlete volt, hogy az 1920-ban az országhoz csatolt magyar kisebbséget egyoldalúan eltávolítsa. megegyezik a mi véleményünkkel. A demográfiai tényezők összegyűjtése és csoportosítása megerősíti ezt a megállapítást. A csehszlovák politika, és ezen a téren alig tapasztalható eltérés a hivatalban lévő cseh és szlovák politikusok között, a második világháborút megelőző eseményekből, az állam felbomlásából messzemenő, új következtetéseket von le. Még az összehasonlíthatatlanul demokratikusabb velleitású cseh politikusok is egy
