Irodalmi Szemle, 1997
1997/5 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Kósik Andrea: „A titokhoz vezető út: vállalni a létet...”
KÖNYVRŐL KÖNYVRE bácsinak köszönhetően), ennek ellenére számunkra tanulságos, miként emlékszik ott-tartózkodásaira maga az író: "(...) Magyarország szempontjából nézve ez egy szabadabb, demokratikusabb világ volt" (12. o.). A szerző elemzéseiben rávilágít a drámaíró poétikájának lényegére. A kvá- zi-dokumentumok montázsolását (levelek, fényképek, telefonbeszélgetések, illetőleg a játékok, rítusok, ceremóniák beépítését a drámai mű endszerébe általában a posztmodern csírájaként értékeli, 15. o.). Egyet lehet érteni vele! Nem mindig világosak azonban azon kritériumai, amelyeket az egyes szövegek értékeinek összegezésénél alkalmaz. A drámaíró legjobb műve vitathatatlanul a Macskajáték, a második helyre ebben a hierarchiában a Tóték. című tartozik, s csak azután következnek a többi szövegek. Úgy tűnik, a Vér rokonok kissé túlkonstruált dráma, és a kor kritériumai és normái is nyomot hagytak rajta. Ha a magyar mentalitást éppen a vasutasoknak kell reprezentálniuk, akkor már abban a népiesség kissé elévült ideologizálásának jegyeit látjuk, holott a vasutas itt pars pro toto. Metaforikusán, de kissé„népi demokratikusan is"! A Pisti a vérzivatarban felaprózott darabnak látszik, amely az expresszionista drámát juttatja eszünkbe a művészi avantgárd csúcsidejéből. Lehet, hogy ez a dráma is túlspekulált, konstruált, ma már talán nehezen vihető színre. De a Macskajáték állandóan a színházak repertoárján van, gyakran játsszák a pesti színházak, nagy sikerrel vitték színre Prágában is. A Kulcskeresőket korábban, a Macskajátékot jelenleg is műsoron tartják Nyit- rán. Az irodalomban azonban akárcsak a színházi gyakorlatban nem a meny- nyiség, hanem a minőség kritériumai számítanak. Gogol is csak a Revizornak köszönheti, hogy világhírű drámaíró lett. Befejezésül hozzá kell tenni, hogy Laczkóné Erdélyi Margit a magyar dráma fejlődéséről == posztmodern vonatkozásban — új ismereteket sorakoztat fel. E téren a szerző gazdag publikációs tevékenységet mutat fel hazai és külföldi folyóiratokban és tudományos gyűjteményekben. (Nap Kiadó, Dunaszerdahely 1996) Zsilk.a Tibor „A titokhoz vezető út: vállalni a létet...” (Hajdú István: Földi beszéd, című kötetéről Hajdú István második kötete tizenhárom novellát tartalmaz. A könyv címévei azonos című írást hiába keressük, mégis beszélhetünk „címadó” novelláról, melyben a „földi beszéd” elhangzik (A semmiben tapogatózva). Az írás a kötet közepén található, sorrendben ez a hetedik — ami tudatos szerkesztésre vall. Itt sűrűsödik mindaz, amit az előtte lévő és utána következő novellák-
