Irodalmi Szemle, 1997
1997/5 - NYELV ÉS LÉLEK - Mojzes Tímea: Nyelvi kölcsönhatások vizsgálata egy „vérbeli” alternatív iskolában
Nyelvi kölcsönhatások vizsgálata egy „vérbeli” alternatív iskolában kát oktassák szlovákul. Ezt a tényt támasztja alá az is, hogy a rajzot is javasolta 23 diák (26%). A számítástechnikát és matematikát feltehetőleg azért kari- kázták be ennyien, mert későbbi szakmájuk szempontjából kulcsfontosságúnak tartották. Az alternatív oktatási módszerről egyáltalán nem hallott 8 diák (9,6%), akik ismerik a tervezetet, így jellemezték: „Egy nagy...” — „Baromság.” — „Hülyeség.” — „Merénylet a tudás ellen.’’„Szerintem nem rossz, de csak a középiskolában.” (még hárman voltak hasonló véleményen) „Felesleges.” (ilyen véleményen négyen is voltak) „Jó ötlet.” — „Még elképzelni is rossz.” „Nem valami okos gondolat hiszen már Komenský is megmondta, hogy minden gyerek az anyanyelvén tanuljon.” „Akkor fölösleges magyar iskolát nyitni, elég a szlovák.” „A felvidéki magyarság elszlovákosítására készült, kidolgozatlan és a demokrácia fejlődéséhez elfogadhatatlan. A nacionalisták szüleménye.” „Ha magyarok vagyunk, maradjunk is magyarok!,, Az alternatív oktatással nem ért egyet 45,3% (37 diák) mondván: „Aki akar, így is, úgy is megtanul szlovákul.” „Aki szlovákul akar tanulni, az szlovák iskolába jelentkezik.” „Magyarok vagyunk, miért kellene éppen szlovákul tanulnunk?,, „Ezután már csak az következne, hogy a magyar nyelvet és irodalmat elfelejtik beiktatni az órarendbe.” .„így is megtanuljuk az alapokat szlovákul.” „Anyanyelven tanulni a legszebb dolog.” „Akkor a szlovákokra is legyen érvényes a magyart illetően!” „Ha magyar iskolába járok, annak is lehessen nevezni.” „Azzal, hogy szlovákul fogunk tanulni bizonyos tantárgyakat, még nem fogjuk jobban tudni.” A leggyakoribb vélemény (20 diák, 24,3%) az volt, hogy mindenkinek elemi joga saját anyanyelvén tanulni. És egy diák nemcsak tartalmilag, hanem a megfogalmazás módjával is jelezte az alternatív oktatásról vallott véleményét: „Az alternatív oktatás = káros hatással lenni a magyar nyelvre.” A tervezettel egyetért a diákok 24,3% (20 fő). Ketten válaszolták azt, hogy „egyetértek — meg nem is.” A maradék 29,3%-nak (25 diák) nincs véleménye a dologról. ■' kik egyetértenek, így vélekednek: „A mai világban mindenkinek tudnia kell szlovákul.” „Segít. Az életben úgyis szlovákul kérdezik, mit tudunk.” „Vannak olyan tanulók, akik nem tudnak szlovákul, így legalább kényszerítve lennének rá, hogy megtanuljanak.” „Végül is Szlovákiában élünk...” (ezzel négyen is érveltek) „Én alternatív iskolába járok, és tetszik. ” „A kicsi gyerekeknek ugyan nehézséget okozna, de később jól járnának.”