Irodalmi Szemle, 1997

1997/5 - NYELV ÉS LÉLEK - Mojzes Tímea: Nyelvi kölcsönhatások vizsgálata egy „vérbeli” alternatív iskolában

Mojzes Tímea

A szülők foglalkozásának feltüntetésekor 135 alkalommal válaszoltak magyarul. 19-szer szlovákul, 1-szer két nyelven, 9 alkalommal pedig nem válaszoltak.

Legtöbbjük (52 diák; magyarul sokkal jobban tud, mint szlovákul, elég sok (22 diák) úgy gondolja, egyformán jól beszél mindkét nyelven. 44 diák beszédén saját bevallásuk szerint ismeretlen magyarországiak csak néha eszik észre, hogy ők nem magyarországiak, de azoknak is nagy a száma (32 diák), akiknél általában észreveszik, hogy nem anyaországbeliek. Ha pedig ismeretlen szlovákokkal beszélgetnek, azok 33 diáknál csak néha veszik észre, hogy nem szlovák anyanyelvűek, 30 diák esetében pedig általában észreveszik ezt a tényt.

A nagysurányi diákok közül legtöbben (38 diák) minden nyelvnél összehasonlíthatatlanul jobban szereti magyar anyanyelvét. Tehát a megkérdezett diákok 46,3%-a. Ha ezt az eredményt összehasonlítjuk annak az ipolysági, fü- leki, gadóci és nagymegyeri 512 szakmunkásnak és középiskolásnak a válaszaival, akiket Lanstyák István és Szabómihály Gizella tesztelt (a továbbiakban az L.Sz. rövidítést használom majd), lényeges a különbség. Közülük ugyanis egészen 91% viszonyult így anyanyelvéhez (Bibliotheca Slavica Savariensis III.: 165) A diákok 62,1%-a (51 fő) általában magyarul beszél szívesebben (L.Sz.: 77,6% uo.: 165) A nagysurányi diákok 90,2%-a (74 fő) nagyon vagy elég fontosnak tartja, hogy szépen és tisztán beszélje anyanyelvét. (L.Sz.: 98,5% uo.: 165)

Arra a kérdésre, hogyan lehetne elérni, hogy az újabb nemzedék jobban tudjon szlovákul, a legtöbben (57,3%, 74 diák) azt válaszolták, hogy más módszerekkel kellene oktatni a szlovák nyelvet. Többen a feltüntetett lehetséges megoldások egyikét sem választották, hanem saját javaslatokkal álltak elő:

„Néha szlovák barátokkal kellene lenni.”

„Már az óvodában többet keüne a gyerekekkel szlovákul beszélni.”

„Máshogyan kellene a tanároknak hozzáállni a szlovák órákhoz, hogy a gyerekek várják azt, ne pedig féljenek tőle.”

„Már a szülők, míg kicsi a gyerek, vezessék rá a szlovák nyelvre.”

„Szabadon választható témák keretében sokkal könnyebb lenne szlovákul tanulni.”

Ha a kényszer úgy diktálná, akkor elképzelésük szerint a következő tantárgyakat javasolnák államnyelven oktatni az alapiskolában:

1. számítástechnika (62,1%, 51 diák)

2. földrajz (39%, 32 diák)

3. matematika (39% 32 diák)

4. testnevelés (36,5%, 30 diák)

5. biológia (30,4%, 25 diák)

A testnevelés valószínűleg azért került a listára, mert a diákok úgy vélekednek, hogy ha már mindenképpen kell, akkor a kevésbé fontos tantárgya-