Irodalmi Szemle, 1997

1997/5 - NYELV ÉS LÉLEK - Mojzes Tímea: Nyelvi kölcsönhatások vizsgálata egy „vérbeli” alternatív iskolában

Mojzes Tímea éveken a munkahelyemen is. De mi hangosan dolgozunk a számokkal és a kolléganőm figyelmeztetett, hogy magyarul nem érti, így most szlovákul szoktam."(zz iskola volt diákja) A diákok a környező járások alapiskoláiból jönnek ide tanulni: a Galántai, Lévai, Komáromi. Nyitrai és az Érsekújvári járásból. 1990-től évfolyamonként 1 magyar és 4 szlovák osztály nyílik, míg hosszú évekig 2 magyar s 2 szlovák osztály létezett, de állítólag ma már nem elég a jelentkező a magyar osztályokba. Egyes vélemények szerint sok magyar „fél” Nagysurányba jönni tanulni. Az 1. és 2. évfolyamban heti 2-2 óra magyar nyelv és irodalom van, a 3- és 4. évfolyamban heti 3-3 óra. Mint megtudtam, ez utóbbi véletlen, ugyanis egy bizonyos szaktantárgy az idén megszűnt, és a magyar szakos tanár kérésére az igazgató engedélyezte egy újabb magyar óra beiktatását. Mivel bizonyos szaktantárgyakból magyar nyelvű tankönyvek is vannak, az év elején a harmadikos diákoknak felajánlották, hogy odahaza használják őket. A diákok visszautasították ezt azzal, hogy a gyakorlatban úgysincs a gyakorlatban rá szükségük, mondván: „Egyáltalán nem fontos magyarul is tudni a szakkifejezéseket, mert sehol sem tudjuk felhasználni. Ma a ma­gyart csak annyira kell tudni, hogy megértsenek."(egy harmadikos diák vé­leménye a kérdőíven) így természetes, hogy a magyar szakkifejezéseket a diákok szinte egyálta­lán nem ismerik. Megtudtam, hogy a magyar írásbeli érettségi vizsgán sem hajlandók a diákok azt a témát választani, amelyik szakmunkájukkal kapcso­latos, mert úgy érzik, nem lennének képesek helyesen magyarul fogalmazni. Érdemes volna megszívlelni azt az igazságot, hogy: „A kisebbségi tanulók ese­tében magas fokú kényelvűség akkor várható, ha megfelelő feltételeket biz­tosítunk az első nyelv (anyanyelv) fejlődéséhez (többek között oly módon is, hogy az iskolában tannyelv legyen), mert ez a második nyelv magas fejlettsé­gi szintjét is eredményezi, amennyiben azt intenzíven tanulják. (...) Viszont szubtraktív kétnyeivűségi helyzetben, amelyet szabályszerűen a félnyelvűség — szemilingvalizmus (vagyis mindkét nyelv hiányos ismerete és ennek vele­járója. az alacsony kognitív nyelvi kompetencia) kísér, a kétnyelvűség nega­tív hatásai várhatók." (Göncz 1995: 72,73) „Nahát! Eddig azt hittem, két nyelven is tudok., most látom, hogy egyiken senú” (egy harmadikos diák véle­ménye a szakkifejezések kérdőíves vizsgálata után) 1994 óta félévente egyszer jelenik meg No a? (Na és?) címmel a közös isko­lai újság. Valamennyi számában csupán egy-két magyar diák versikéjét talál­tam meg a Vlastná tvorba (Saját alkotás) rovatban. A magyar szakos tanárnő is a szerkesztőbizottság tagja, tőle tudom, hogy a magyar diákok hibájából hi­ányoznak az iskolai újságból a magyar nyelvű cikkek. Az iskola magyar diákkönyvtárában 2 085 db könyv található, ez főleg szépirodalom, kötelező olvasmányok és ismeretterjesztő könyvek. A tanári kézikönyvtárban 891 magyar nyelvű könyv van, ezek főleg lexikonok, encik­lopédiák. illetve kisebb hányaduk szépirodalom. A szlovák tanári és diák- könyvtár 6 391 cíb könyvvel rendelkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents