Irodalmi Szemle, 1997

1997/5 - NYELV ÉS LÉLEK - Mojzes Tímea: Nyelvi kölcsönhatások vizsgálata egy „vérbeli” alternatív iskolában

Nyelvi kölcsönhatások vizsgálata egy „vérbeli” alternatív iskolában

NAGYSURÁNY

Lakóinak száma a múlt század közepén 2223 volt. Megoszlásuk: 1803 római katolikus, 5 evangélikus, 6 református, 409 zsidó. A korábbi források szerint: „Róna határa első osztálybeli s igen termékeny, a barom, különösen a juhtenyésztés virágzó állapotban van, rétjei kétszer kaszálhatok, s a Nyitra vize több jövedelmes malommal bír, melyek közt a gr. Károlyi Lajos angol—amerikai lisztgyára különösen nézésre méltó. F. u. 1/2-ben gr. Károlyi Lajos, a másfélben több közbirtokosok. Hajdan vára volt, de 1663-ban a törökök elfoglalván, széthányták.” (Fényes: 1851/11.)

TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS

Az első írásos említés Villa Suran néven 1138-ból való II. Béla levelében, amikor a dömsödi uradalomnak ajándékozták királyi vagyonban lévő Nagy- surányt. 1221-ben újra királyi tulajdonba kerül a település, a tatárjárás alatt többször feldúlják. A XIV. században épült várnak a törökdúlás alatt jut jelentős szerep, maradványait 1725-ben a kurucok pusztítják el. 1832-ben Nagysu- rány piac- és vásárjogot kap, 1835-ben tt építik fel az első hengermalmot. A mai Szlovákia területén itt épült fel 1854-ben a legelső cukorgyár. Később téglagyára és pálinkafőzdéje is lett a városnak.

1960-ig Nagysurány 21 környékbeli falu járási székhelye.

A VÁROS LAKOSSÁGA

A lakosság száma 1961-től a következőképpen alakult:

1961: 10 753

1970: 11017

1980 11 322

1991: 10 192 (Štatistické informácie 1993)

Popély Gyula Napfogyatkozás című könyvében a Nyitra megyei Nagysurány a Csehszlovák Köztársasághoz csatolt területek vegyes, de legalább 20- 50%-nyi magyar anyanyelvű lakossal is bíró helységeinek jegyzékében szerepel. (1991: 153) Tehát az 1910-es népszámlálás adatai szerint legalább 20%- nyi magyar anyanyelvű lakos él itt. Az 1980-as népszámlálás adatai szerint a város nemzetiségi megoszlása a következő:

Cseh szlovák lengyel német magyar más

75 11 152 9 3 77 6 fő

99,2% 0,7%

(Štatistické informácie 1993)

A drasztikus csökkenéshez (minimum 20%-ról 0,7%-ra) feltehetően a városban uralkodó magyarellenes hangulat is hozzájárult, aminek történelmi okai