Irodalmi Szemle, 1997
1997/5 - ARCOK ÉS MŰVEK - Érték és mérték a kortárs szlovákiai magyar irodalomban
Érték és mérték a kortárs szlovákiai magyar irodalomban ARCOK ÉS MŰVEK Érték és mérték a kortárs szlovákiai magyar irodalomban Nem lehet nem szokatlannak minősíteni azt a gyakorlatot, hogy két évvel Grendel Lajos írásának (külföldi) megjelenése után kerül ennek most sor a hazai közlésére. Akár tüneti jellegű jelenségnek is mondhatnánk, hogy az ezredvég szlovákiai magyar kisebbségi irodalmával foglalkozó, merész gondolatokat felvető esszé irodalmi lapjainkban még csak egy rövidke hír erejéig sem érdemelt figyelmet. Azt nem állíthatjuk, hogy az írás teljesen ismeretlen maradt. Akad néhány irodalmár, aki a folyóiratbeli közlést ismeri (Forrás, 1995. 2. szám, Prágai Tükör, 1995- 1-2. szám), mások hallomásból tudnak róla. Ez azonban kevés ahhoz, hogy tájainkon vitát gerjesszen. Egyeseknél a „tapintat”, másoknál az időhiány vagy a kényelem lehetett az a szempont, mely mellőzni hagyta azokat a gondolatokat, melyeket az írás szerzője az elmúlt negyven év irodalmáról, értékeiről vagy értéktelenségeiről felvetett. Attól, persze, nem szűnnek meg a gondok, ha nem beszélünk róluk, vagy csak úgy a „fű alatt” terjed tovább a vád, hogy holnap aztán akár értékmeghatározó is legyen. Furcsa módon ugyanis nálunk nem elvi vitákban tisztázzuk a fogalmakat, hanem szórvány jelleggel, kinek, mikor, mi jut az eszébe. Grendel Lajos írása mindenképpen alkalmas arra, hogy elgondolkozzunk irodalmi életünk értékrendje felett éppúgy, mint arról a szerepjátszásról, melyet az irodalom/művészet óhatatlanul/kényszerűségből az elmúlt évtizedekben felvállalt. Igaz ugyan, hogy 1993. október 22—23-án a nyitrai tudományos ta- nácskozá napirendjén szerepelt „a rendszerváltás és a kisebbségi magyar irodalom”, a tanácskozáson elhangzottak azonban inkább „belháborúinkról” s az irodalmi életet meghatározó körülményekről szóltak. A nagy nyilvánosság erről is keveset tudhat, hisz a tanácskozás anyagát csak a Szlovákiai Magyar írók Társaságának belső használatra szánt alkalmi kiadványa (Tájékoztató, 1993) közölte. A neuralgikus kérdések azonban azóta is visszaköszönnek, s nem véletlen, hogy Grendel Lajos írása szinte teljes szélességben jeleníti meg azokat a problémákat, melyek egy nemzedékváltás során is felvetődnek, nem egy politikai rendszerváltás után. A szerző szándékát tisztának érezzük, nem avatatlanul
