Irodalmi Szemle, 1997
1997/5 - Aich Péter: X. Kálmán betegsége
AICH PÉTER X. Kálmán betegsége Az incidens folyó hó 17-én történt 11 óra 26 perckor, a Védcölöp és a Kecskekapu sarkán teljesítettünk szolgálatot a fontos személyiségek autóoszlopának biztosítása végett, amikor egy ismeretlen férfi áthaladt az úttesten és a kereszteződés közepe táján, a járdától pontosan 8,52 méternyi távolságban, ahogy ezt utóbb, amint a helyzet tisztázódott, megállapítottuk, minden előzetes figyelmeztetés nélkül összeesett, ami által forgalmi akadályt hozott létre, veszélyeztetve szolgálati küldetésünk végrehajtását és a forgalom gördülékeny lebonyolítását a fönt említett szakaszon, mivel összeesése következtében mozdulatlanul fekve maradt, és nem állt föl, amire szolgálattevő társammal úgy reagáltunk, hogy haladéktalanul a helyszínre siettünk, és fölszólítottuk az elesett férfit, hogy azonnal álljon föl és hagyja el a forradalom szempontjából kritikus helyet, fölmerült ugyanis annak a veszélye, hogy egy figyelmetlen, illetve előző motorgépkocsi-vezető halálra gázolná az említett férfit, aki az úttest közepén a meghatározott helyen továbbra is mozdulatlanul hevert, és fölszólításunknak nem tett eleget, ezért szolgálattevő társammal rövid szolgálati megbeszélés után közelebbről is szemrevételeztük az illető férfit, vajon nem előre kitervelt szándékos provokációról van-e szó, hogy ezátal veszélyeztetve legyen a minden pillanatban várható arra áthaladó fontos személyiségek autóoszlopa merénylet vagy egyéb demonstráció okából, így hát azonnal, hogy semmi időt ne veszítsünk, keresztkihallgatásnak vetettük alá az illetőt, de minden próbálkozásunk ellenére a már fönt említett férfi szóbeli fölszólításunkra nem reagált, és továbbra is mozdulatlanul fekve maradt, változatlanul a már föntiekben pontosan megjelölt helyen, minek következtében rövid szolgálati megbeszélés után úgy döntöttünk, hogy szolgálattevő társam a forgalom elterelését biztosítja, nehogy valamelyik arra áthaladó motorgépkocsi véletlenül elgázolja a már említett földön heverő, közelebbről még nem identifikált személyt és vele együtt minket is, hiszen tudatában voltunk szolgálati föladatunk fontosságának, és ha elgázolt volna valakit, az szolgálati föladatunk súlyos megsértését jelentette volna, aminek elkerülése végett szolgálati társam a forgalmat irányította, én pedig nagyon megfontoltan meg próbáltam állapítani az érintett, földön heverő férfi egészségi állapotát elsősegélynyújtási kiképzésünknek megfelelően, éspedig úgy, hogy szabadon levő jobb kezén, a csuklóján kitapogattam pulzusát, hogy megállapítsam szívverését, mivel fönnállt az a lehetőség is. hogy az illetőnek