Irodalmi Szemle, 1997
1997/5 - Csehy Zoltán: Quaszída (vers)
Quaszi'da CSEHY ZOLTÁN Quaszída az Ispotály utca végén úgy a koronázási domb tájékán áruházba jár a múlt, aprópénzre váltja a tehetetlenségét és bibliai állatokat rajzol az aszfaltra, ebből a közegből származom és tengődöm a néma egymás na késésé kig, mint a négyzet hálók pontjai ha pompás alakzattá futnak, úgy az ötödik század elején lehettek ilyen koordi náták, amikor egy görög sziklának haja nőtt, égé szén hosszú és tulajdonkép {xin befonhatatlan minden esetre a villamosok föleszik a Széplak utcát a kövek csak halkan köszön nek és szégyenlik hajukban az egyébként kedves tetve két, lehúzódik a templom apacsosan heréit test éhe szívja és csillog a
/
