Irodalmi Szemle, 1997
1997/4 - TUDOMÁNY - Popély Gyula: Politikai élet és intézményrendszer Csehszlovákiában a két világháború között
Popély Gyula Ebben a felforrósodott politikai légkörben bonyolították le Csehszlovákiában 1938 májusában és júniusában a községi képviselőtestületi választásokat. Az eredmény egyértelműen a nemzeti kisebbségek további aktivizálódásáról és politikai előretöréséről tanúskodott. A magyar választók szinte egy emberként — nagyon sok helyen azonban még a magukat hivatalosan már szlováknak, németnek vagy ruténnek vallók is — az Egyesült Magyar Pártot támogatták szavazataikkal. Az egymást követő három vasárnapra — 1938. május 22-ike, május 29-ike, június 5-ike — beosztott községi választások eredményei magyar szempontból kirobbanóan jók voltak. A magyar többségű községekben és városokban szinte minden magyar szavazatot az Egyesült Magyar Párt „gyűjtött be”. Ennél azonban sokkalta nagyobb meglepetést okoztak azok a városok, amelyekben az 1930. évi népszámlálás eredményei alapján a magyarság aránya 20 százalék alá csökkent — például Pozsony, Kassa, Ungvár stb. —, s most mégis az Egyesült Magyar Pártra esett a legtöbb szavazat. Voltak azonban olyan városok is, amelyekben az 1930. évi népszámlálás szerint a magyar elem látszatra teljesen talajt vesztett — például Nyitra, Gölnicbánya, Nagyrőce, Jolsva stb. —, de ahol a helyhatósági választások alapján most mégis az Egyesült Magyar Párt vitte el a pálmát. Nyitrán például a hivatalosan 18 462 „csehszlovák” nemzetiségű lakos mellett mindössze 961 magyar nemzetiségűt vettek lajstromba, és mutattak ki, ennek ellenére az Egyesült Magyar Párt lett a helyi önkormányzat legerősebb pártja 2668 szavazattal és 11 mandátummal. Hlinka Szlovák Néppártjának a 2140 szavazat 9 mandátumot eredményezett, s így kénytelen volt megelégedni a második hellyel.35 Rendkívül figyelemre méltó volt például a jolsvai eset is, ahol a városkában hivatalosan kimutatott 7,6 százalékos törpe magyar minoritás ellenére az érvényesen leadott szavazatoknak 50 százaléka az Egyesült Magyar Pártra esett.3*’ Az Egyesült Magyar Párt és a magyar politikai vezetés ezután is kínosan ügyelt arra, hogy politizálása semmiképpen ne csússzon le a törvényesség alapjáról. Követelte ugyan az önrendelkezési jog elismerését a köztársaság valamennyi nemzete számára, ennek realizálását azonban még 1938 augusztusában és szeptemberében is a csehszlovák államon belül megvalósítandó nemzeti autonómiák formájában képzelte el37 Mivel a csehszlovák kormány az Egyesült Magyar Pártnak a nemzetiségi statútummal kapcsolatos észrevételeit és javaslatait egyáltalán nem vette komolyan, ezért a párt parlamenti klubja 1938. szeptember 17-én Pozsonyban megtartott ülésén úgy döntött, hogy a magyar kisebbség továbbra is ragaszkodik önrendelkezési jogához, s azt népszavazás útján kívánja érvényesíteni. Az Egyesült Magyar Párt 1938. szeptember 17-i deklarációja felhívta a figyelmet a magyar nemzeti kisebbség húszéves küzdelmes sorsára. A csehszlovákiai magyarság — szögezte le a deklaráció — e két évtized alatt „sohasem hagyott kétséget aziránt, hogy részese kíván lenni mindazoknak a jogoknak, amelyek minden nemzetet vagy nemzetcsoportot isteni és emberi erkölcsi törvények alapján megillették, s amely törvények egyedül alkalmasak arra,
