Irodalmi Szemle, 1997
1997/4 - TUDOMÁNY - Popély Gyula: Politikai élet és intézményrendszer Csehszlovákiában a két világháború között
Popély Gyula szerveződése, illetve a magyar politikai pártstruktúrák intézményesülése. A választási küzdelemben végül is három magyar jellegű politikai párt vett részt: a Magyar és Német Szociáldemokrata Párt, az Országos Keresztényszocialista Párt, valamint az Országos Magyar Kisgazda Párt. A Magyar és Német Szociáldemokrata Párt a volt Magyarországi Szociáldemokrata Párt magyar és német jellegű szervezeteinek romjain próbálta újjászervezni sorait. A Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt keretein kívül rekedt felvidéki magyar és német szociáldemokraták az 1920. évi áprilisi parlamenti választások közeledtével jobb megoldás hiányában úgy döntöttek, hogy Magyar és Német Szociáldemokrata Párt néven vállalják az önálló parlamenti megmérettetést. Az Országos Keresztényszocialista Párt ugyancsak az impériumváltás előtti alapokra építkezett. Ez a mozgalom már az impériumváltás előtti években közismert volt nemzetiségi toleranciájáról. Az államfordulat után éledező és újjászerveződő mozgalom ezért mintegy magától értetődően fordult a Felvidék valamennyi polgárához, tekintet nélkül azok nemzetiségére. Az ún. őslakos koncepció nem tett különbséget magyar, szlovák, német vagy rutén között, sőt minden eszközzel szerette volna kiküszöbölni a közöttük megnyilvánuló ellentéteket. A keresztényszocialista párszervezkedés tehát az egész elcsatolt felvidéki területek lakossága — magyarok és nem magyarok — számára elfogadható politikai és ideológiai keretbázist kívánt biztosítani. Ezért kínosan ügyelt rá, nehogy túlméretezett hangsúlyt kapjon a szervezkedés magyar jellege, s esetleg zavarólag hasson az„őslakos”koncepcióra. A keresztényszocialista elképzelések szerint a Felvidék keresztény lakossága összességének — történelmileg együvé tartozó valamennyi „őslakójának”— egységes frontba kell tömörülnie a „betolakodó” idegen csehekkel, valamint az „internacionalista bolsevizmussal ’’szemben. Az Országos Keresztényszocialista Párt alakuló kongresszusára 1920. március 23-án került sor Pozsonyban. A párt országos elnökévé Lelley Jenő nyitrai ügyvédet választották. Az Országos Magyar Kisgazdapárt megalakulását 1920. február 17-én mondták ki Komáromban. Ez a párt is még a háború előtt lerakott alapokra építkezett, s az 1909-ben létrehozott Függetlenségi és 48-as Országos Gazdapártot tartotta elődjének. A magyar politikai pártok alakulása, szervezése 1920 elején tehát folyamatban volt. A munkát nagymértékben nehezítette a még mindig érvényben lévő katonai diktatúra, valamint az államhatalom sorozatos durva magyarellenes megnyilvánulásai. A magyar lakosság agilisabb — politikai szervező munkára alkalmas — vezető egyéniségeit sok esetben minden előzetes figyelmeztetés nélkül letartóztatták és internálták. A kiutasítások is napirenden voltak. A politikai szervezkedés azonban mindezek ellenére beindult, s várható volt, hogy a rövidesen sorra kerülő parlamenti választásokon a felvidéki magyarság is kifejezi akaratát, és pártjain keresztül bejuttatja képviselőit a prágai Csehszlovák Nemzetgyűlésbe.3
