Irodalmi Szemle, 1997

1997/3 - HAGYOMÁNY - Mayer Judit : Magyar lapalapítási kísérletek Pozsonyban 1918 után

Magyar lapalapftási kísérletek Pozsonyban 1918 után

dekes adat: az Árkádia körnek a Wigand cég nyomda- és kiadóvállalat, amely 1837-től működött a városban — bocsátott rendelkezésére egy helyiséget, ahol a fiatal irodalmárok hetente találkozhattak. Ez a helyiség a Lőrinc kapu utca 11 szám alatt volt, ahol a Nyugat-magyarországi Híradó című újság helyiségei is voltak.

Az Árkádia nem volt hivatalosan bejegyzett egyesület, hanem olyan irodalombarátok és kezdő írók társasága, akik magyarul írtak, illetve akadtak köztük, akik német nyelven is próbálkoztak az akkori pozsonyi német lapokban. Az Árkádia kör mintegy harminc tagja közül aktívan csak tíz-tizenketten dolgoztak. Az uralkodó korosztály a tizenkilenc évesek, aztán akadt egy-két húsz éven felüli, sőt egy huszonnyolc éves meg egy tizenhat éves tag is. A legidősebb, dr. Forbáth Jenő, a pozsonyi Kereskedelmi Grémium titkára, aki később csatlakozott hozzájuk, s aki novellákat meg cikkeket írt, az ifjak szemében már „öregúrnak” számított (tisztként szolgált az első világháborúban).

A szerző sorban bemutatja társait: Ehrenwald János, írói nevén Erdély János tizenkilenc éves volt, filozófus biológus, pszichológus, költő, író, kritikus, a Pressburger Presse című lap munkatársa. Apja gazdag fakereskedő, anyja bécsi származású asszony, innen volt a fiú kétnyelvűsége. Tudományos pályára készült, később a pszichoanalízis felé fordult.

Az Árkádia titkárát, az alig húszéves Herczeg Gábort, a szerző rendkívül sokoldalú tehetségnek nevezi. A régi pozsonyiak úgy ismerik mint a későbbi Esti Újság főszerkesztőjét és tulajdonosát, aki aztán 1938-ban elhagyta az országot. Eran Laor könyvéből megtudjuk, hogy az ifjú Herczeg Gábor kitűnően hegedült, már diákkorában írt, novellát, színdarabot, elbeszéléseket. Szegedi származású volt; apja Herczeg János eredeti nevén: Herzl Jónás. A család rokonságban állt Herzl Tivadarral, a cionizmus megalapítójával, akárcsak Heltai Jenő. Herczegék a világháború alatt költöztek át Szegedről Pozsonyba, s itt az apa biztosítási tisztviselőként dolgozott. Ő is írt, elbeszéléseinek gyűjteményes kötete 1912-ben jelent meg még Szegeden.

Langfelder Géza Lányi Géza néven írt — novellákat, verseket; kiváló humrista volt, és sportriporter. Egyedül neki volt írógépe, ezt az ügyvéd apjától kapta. Ez a fiatalember futballbíró is volt, iskolái elvégzése után a Szlovák Általános Hitelbanknál helyezkedett el. A szerző megjegyzi, hogy „későbbi sikkasztói pályafutására még semmi jel nem utalt”.

Kautz Loránd régi pozsonyi német kispolgári családból származott. 1898- ban született Pozsonyban, irodalmi tevékenységét 1913-ban kezdte egy Corso című diáklap kiadásával. A háború alatt verseket írt, a háború után jogot kezdett tanulni. írói neve: Lorándy K. Loránd.Ezeken kívül még néhány hölgyet említ Eran Laor: László Angélát, Fuchs Lillyt és Brett Hédit.

Önmagát elsősorban lírikusként mutatja be. Megállapítja, hogy formai szempontból erősen a Nyugat körül csoportosult költők hatása alatt állt, eszmeileg azonban nem. Versei vezéreszméje: minden igyekezetünk hiábavaló, mert csak emberek vagyunk tehetetlenek minden bennünket fenyegető erőszak ellen.