Irodalmi Szemle, 1997
1997/3 - Tőzsér Árpád: Iuvenalis I., Iuvenalis II. (versek)
TŐZSÉR ÁRPÁD Iuvenalis I. (Egyiptomban, légionárius korában Cinnáról elmélkedik) Rosszul tudja Suetonius: a poéta Cinna nem Brutus háza előtt lehelte ki a lelkét, s nem a Julius Caesar halálán felbőszült tömeg tépte ki melléből a nevét és szívét, széttépték, sőt — borzalom — felfalták, igen, de ötvennyolc évvel később s Egyiptomban, Ombos és Tentyra városok között, a mezőn, s ha a magas kor nem béklyózza meg a lábát, szóval, ha gyorsabban tudott volna futni, megéri tán a száz esztendőt is. Én már csak tudom, Tentyra itt van a kertek alatt, s bár a nevezetes esemény óta sok idő eltelt, Ombos lakói a voltakat még ma is emlegetik, s rút történetüknek rendszerint ezt a címet adják; Mikor a pocakos római költőt elfogyasztottuk. így „elfogyasztottuk”. Nem „felfaltuk”, s nem is „megettük”, egyik sem illene stílusban íbisz szent ünnepéhez, amelynek alkalmából az ombosiak a tentyraiakat tönkreverték (merthogy azok nem az íbiszt, hanem a macskamajmot imádják), s csak úgy, ráadásnak: a futó tentyraiaktól lemaradó vén Cinnát ízekre tépték. Hja, kérem, Róma messze van, itt más a törvény. Cinnát egyébként Tiberius száműzte Tentyrába. Seianus kémei jelentették föl, miszerint a költő meggyalázta Augustus Octavianus emlékét (egy bordélyházban olyan aureusszal fizetett egyszer, amely a „szelíd és jó urat” ábrázolta), s a Tiberis által újra hatályba léptetett felségsértési törvény szerint
