Irodalmi Szemle, 1997
1997/2 - KÖNYVRŐL—KÖNYVRE - Szabó József : A történeti-néprajzi kutatások nagy nyeresége
KÖNYVRŐL — KÖNYVRE A kötetet a felhasznált szakirodalom felsorolása (398—407), német és angol nyelvű rezümé (408—413) és tartalomjegyzék (415) zárja, a függelékben pedig — kiegészítő, illusztratív anyagként — XVIII. és XIX. századi térképek találhatók. A címlapot — a kiadvány témájához illően — Vastagh Géza Verekedő bikák c. olajfestményének reprodukciója díszíti, a hátsó borítólapon pedig a könyv címében szereplő, eredetileg óvónévként használt, kun eredetű beklen szó magyarázatát is megtaláljuk. Bellon Tibor könyve, amint azt alcíme is jelzi, történeti-néprajzi tanulmány, amely elsősorban a történelem (a hely- és településtörténet, a gazdaságtörténet stb.) és főképpen a tárgyi néprajz iránt érdeklődők (kutatók, tanárok, diákok és mások) számára jelent becses értékű forrást és feldolgozást. A néprajzosok, történészek mellett azonban haszonnal forgathatják ezt a könyvet a nyelvészet művelői (elsősorban a névtanosok, nyelvjáráskutatók és. nyelvtörténészek) is. A szakirodalmi áttekintést és a szerző kutatási eredményeit tartalmazó rész kivételével ugyanis a kiadvány mindegyik fejezetére jellemző, hogy gazdag tárháza a földrajzi neveknek és a különféle (alaki, jelentésbeli és valódi) tájszóknak. Mivel a szerző — egyébként helyesen — viszonylag gyakran idéz a vizsgálódásaihoz felhasznált korabeli jegyzőkönyvekből, a különböző helynevek és tájszók régies helyesírásban és az eredeti szövegkörnyezetben szerepelnek. Bellon Tibor monográfiája szerves folytatása korábbi kutatásainak, hiszen a Nagykunság és az ottani települések némelyike történeti-néprajzi vizsgálatának az elmúlt évtizedekben több önálló kiadványt, kisebb-nagyobb terjedelmű tanulmányt szentelt (pl. Karcag város gazdálkodása (Földművelés). Szolnok, 1973; Nagykunság. Bp., 1979.; A mezővárosi szerep gazdasági háttere. (Túrkeve gazdálkodásának két évszázada). Túrkeve földje és népe. Turkeve, 271—327.; stb.). Munkája jól beleillik az olyan kitűnő monográfiák sorába, mint amilyen pl. Balassa Iván Tokaj-Hegyalja szőleje és bora. Történeti-nép- rajzi tanulmány című műve és Paládi-Kovács Attila A magyar parasztság rétgazdálkodása c. kiadványa. Bellon Tibor könyve a történeti-néprajzi kutatások nagy nyeresége, amely tárgykörénél fogva értékes hagyományt követ, eredményeit tekintve pedig újabb távlatokat nyit. Szabó József