Irodalmi Szemle, 1997

1997/2 - FÓRUM ’97 - Koncsol László : A magamhoz való hűség...

FÓRUM ’97 parancsuralom világtörténetével függ össze. Mindkettő leszámolt a demokrá­ciával, az alávetett emberek és csoportok uniformizálására törekedett, s ez a személyiség egyedi jegyeinek (nyelvhasználat, világnézet, vallásfelekezet, faj, politikai meggyőződés, filozófia, művészeti, építészeti, ruházkodási ízlés, kuta­tói szabadság, nemzeti hovatartozás, társadalmi szervezkedés, pályaválasztás, hagyományok, ünnepek, vállalkozás, birtok, utasítási jog stb.) jóreszt intézmé­nyesen, az állam erőszakszervezetei általi korlátozását jelentette. A zsidóirtás, a GULAG táborai, a balti és más (krími, kaukázusi népek vagy a kalmükök) •szétszórása, hogy csak három mozzanatot emeljek itt ki századunk totális erő­szakra épített rendszereinek gaztetteiből, az egyén és egy-egy közösség iden­titásának, szabad, öröklött és vállalt meghatározottságának, Istentől, a természettől s a történelemtől nyert azonosító jegyeinek fölszámolására, át­gyúrására, az emberek átnevelésére, szélsőséges esetekben az ilyen vagy olyan meghatározottságú közösségek fizikai fölszámolására irányultak. A dik­tatúrák szorításában vergődő egyedek és közösségek fogalmazták meg az identitás — az emberi méltóság és szabadság — politikai kategóriáját, s indít- tottak mozgalmakat a védelmére, végső célként és megóvásának szilárd esz­közeként a demokrácia és egy erős demokratikus államszövetség létrehozására. Az egyéni és a közösségi azonosságtudat a fönt említett elemekből áll ösz- sze. Az angol identity card kifejezés személyi azonosító okmányt jelent, s az emberi önazonosság jegyeiből körülhatárolhatjuk azt az embercsoportot (ma­tematikai halmazt), amelynek ez vagy az a személy alkotóeleme. Az identitás szabadsága azt jelenti, hogy öröklött vagy szerzett közösségi identitásomat minden elemével és kapcsolódásával együtt megvallhatom, gyakorolhatom, közösségbe szervezhetem, s utódaimnak is továbbadhatom, mert rendelkezem a hagyományozáshoz szükséges eszközökkel és intézményekkel. Konkrétan: lehetek szlovákiai magyar református író, szerkesztő, tanár vagy kutató, meg­ülhetem az összmagyarság ünnepeit, használhatom jelképeit, énekelhetem himnuszát, élhetek anyanyelvem teljes szókincsével az iskolában, a hivatalok­ban, a törvényszék előtt s a parlamentben, vásárolhatok ingatlant, egyenjogú partnerként vehetek részt a magánosításban, választhatok pályát, és tanulha­tok a kiszemelt iskolában, akár külföldön is, bárhol, és visszajöhetek, s diplo­mámat érvényesíthetem, jogaim gyakorlásához pedig minden jogi, tárgyi és intézményes eszközt (iskola, sajtó, kiadó, hivatali, tudományos, személyi felté­telek stb.) megkapok attól a kormányzattól, amelynek összes adóimat fizetem, s attól az országtól, amelynek védelmét katonaként is szolgálom. Társadalmi identitásomat nem veszi körül áthatolhatatlan csonthéj, személyiségemre is ki­hat, valamiképpen arcomat is átgyúrja; Pozsony utcáin nagy valószínűséggel ki tudom szűrni a tömeg magyarjait. Az emberi önazonosság védelmét a mózesi alkotmány így bástyázta körül: az Úr útmutatása szerint végrehajtott zsidó honfoglalás és állampépítés föld­rajzi, gazdasági és politikai szervezetében törvénybe iktatta a zsidó nemzeti identitás örök érvényű alapjegyeit: az egyetlen kinyilatkoztatott Isten kizáró-

Next

/
Thumbnails
Contents