Irodalmi Szemle, 1997

1997/2 - FÓRUM ’97 - Dr. Bordás Sándor : Az identitásról

F Ó R U M ’97

elemeket egyaránt tartalmazhat. Ez a folyamat ellentmondásos, konfliktusokon, nemegyszer válságokon keresztül zajlik le, mígnem új azonosulási támpontok révén újra helyreáll a harmónia, az identitás viszonylag állandó kerete.

A különböző értékek és kategóriák, melyek lehetnek fontosak és kevésbé fontosak, személyiségbe való beépülésének folyamata egy emeletes épület szintjeihez hasonlítható. Tamási Áron Erdélyi csillagok című novellájában nagyszerűen érzékelteti az identitásba beépült kategóriáknak ezt a szintezett jellegét. Idézek a műből: „Megküzdöttem különböző angyalokkal és arkangyalokkal, akik mind vallási vagy hazafias, vagy másféle nagyobb eszmékre kértek tőlem esküt. Először a férfiút győztem le magamban, aki minden kívánatos leányt és asszonyt magának óhajt. Ez nem ment olyan nehezen, mint ahogy én gondoltam volna. Utána a katolikus vallásban való neveltetésem került sorra, majd erdélyi mivoltom, majd pedig erős székely érzésem és hitvallásom. És be kellett vallanom, hogy ezeken az alapokon, sem az egyiken, sem a másikon nem lehet megoldani a székely leány és a román fiú közötti szerepem problémáját; ami olyan egyszerűnek látszik. Akkor a világ kezdetére gondoltam, és azokra a tanításokra, amelyek az első emberekről szólnak, majd az Adám gyermekeinek meg nem fejtett szaporodási körülményeire, végül pedig Istenhez mentem, minden dolgok kútfejéhez, és az ő szándékaira gondoltam, melyekkel teremté az embert. És itt egyszerre nagy világosság és öröm támadott bennem és megfeleltem: — Ama leány nem székely leány volt. És ama katona nem román volt. Hanem emberek voltak mind a ketten.”

Csepeli a nemzeti identitás két rétegét különbözteti meg, amelyek szociológiailag körülírható rétegekhez is köthetők.

1. A spontán nemzeti identitás, amely a társadalom legszélesebb rétegeiben jelen lévő, pszichológiailag hatékony képződmény, amelynek révén pl. a magukat magyarokként meghatározó személyek stabil, legnagyobbrészt pozitív érzelmekhez jutnak a nemzeti csoporthoz való tartozásuk révén, büszkeséget éreznek a magyar nemzet történelmi, gazdasági, külpolitikai, kulturális és egyéb (pl. sportbeli) telejsítményeinek láttán és önmaguk azonosságtudatában pozitív szempontként van jelen magyar mivoltuk. Érzelmi jellegű képződményről lévén szó, ez a fajta identitás az élet korai (6—10 év közötti) szakaszában épül be a személyiségbe.

2. Az ideológiai szintű nemzeti identitás a spontán identitás érzelmi tartalékaira épít, de már jelentős gondolati-ismereti elemeket is tartalmaz. Ez a változat szükségképpen összefügg a nagyobb tudatossággal, a magasabb iskolai végzettséggel, illetve a társadalmi munkamegosztásban betöltött hely jellegével. Az ideológiai szintű identitás hordozói szociológiailag persze nem szakadnak el a spontán nemzeti identitással rendelkező tömegektől, hanem számunkra mintegy „véleményirányítóként”, a nemzeti szempontból értékelhető információk „strázsáiként” jelennek meg. Nem mindegy, hogy az ideológiai szintű identitás milyen ismereti-gondolati elemeket foglal magába e