Irodalmi Szemle, 1997
1997/2 - FÓRUM ’97 - Dr. Bordás Sándor : Az identitásról
FÓRUM ’97 tekintetben: különös figyelmet érdemel az iskola, a tömegkommunikáció, a felsőoktatás és általában véve az értelmiségi rétegek tudatformálását szolgáló intézmények munkája, hiszen javarészt ezektől függ az ideologikus identitás „modernizációja”, azaz nacionalista, avítt, meg nem gondolt gondolatokkal terhes változatainak megbénítása és kiiktatása a társadalmi kommunikáció folyamataiból. Amikor kidolgoztuk a pozsonyi Márai Alapítvány ,.Etnikai konfliktusok megoldása” című programját és annak is a tréning program részét, komoly jelentőséget tulajdonítottunk az ideológiai szintű nemzeti identitás területének és e megfontolásból kezdtük el a véleményformáló személyek (polgármesterek, pedagógusok, újságírók, orvosok stb.) képzését. Elismerve tehát az azonosságtudat pszichológiai és szociológiai realitásait, belátva a nemzeti keretek objektivitását és fontosságát a mai világban, akkor járunk el helyesen, ha az ideológiai szintű nemzeti identitás számára olyan gondolati-tudati mintákat kínálunk, amelyeknek összességét demokratikus nemzeti identitásként jellemezhetjük. Ezen azt értjük, hogy a társadalmi kommunikációban fokozott figyelmet kell szentelnünk a nemzeti lét sajátos problémáinak, de olyan nemzetfogalom alapján, amely nyitott más nemzetek értékeivel és „magától értetődésével” szemben, nem lezárja, hanem kinyitja az utat az emberiséggel való azonosulás felé, és a társadalmi haladás fő vonalába esik. Az ilyen értelmű nemzeti identitás önismereti jellege folytán kritikus, pozitívumokat és negatívumokat egyaránt képes számba venni a nemzeti „univerzumon” belül, s képes a konfliktusoknak, a feszültségeknek válságformáló tettek és cselekvések irányában történő levezetésére. Ahhoz, hogy a tréningprogramunkat realizálni tudjuk, szükségünk volt olyan kutatási programra, melynek középpontjában a szlovák nemzet és a Szlovákiában élő magyarok identitása bizonyos területének a feltárása állt. így a szlovák-magyar etnikai kapcsolatok pszichológiai vizsgálatát külön erre a célra kidolgozott módszerekkel végeztük el. Elsősorban a mélyinterjú módszerét használtuk, kiegészítve a modifikált Rosenzweig-féle képes frusztrációs teszttel, a módosított Bogardus-féle szociális távolságtartási skálával, valamint egy általunk elkészített tulajdonságjegyzékkel. Összesen százötven (150) embert kérdeztünk meg. Ez a csoport három egyenlő részre osztható: homogén, szlovák területen élő szlovákok, vegyes területen élő szlovákok és vegyes lakosságú területen élő magyarok csoportjára. Mindhárom csoportban felfedezhetők bizonyos speciális tendenciák. Tendenciákról beszélünk, mivel egyik csoportot sem nevezhetjük ún. reprezentatív mintának. A vizsgálat a következő eredményeket hozta: 1. A szlovák nemzetiségű polgároknál, függetlenül attól, hogy milyen típusú vidékről származnak, az érzelmekre, ill. az érzelemre és a hagyományokra orientált szocializációs típus dominál. A magyar nemzetiségűek között érezhe-
