Irodalmi Szemle, 1996

1996/7-8 - DOKUMENTUM - A Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

A Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

politika következményeként, mely előző gyarmati vagy birodalmi hatalmak nyelvét részesíti előnyben;

figyelembe véve, hogy az egyetemesség olyan nyelvi és kulturális különfé- leség elvén kell, hogy alapuljon, mely szembenáll a homogenizáció folyamatával és a kizáráshoz vezető elszigeteléssel;

figyelembe véve, hogy nyelvi közösségek békés együttélési íek biztosítására egy sor átfogó alapelvet kell találni annak érdekében, hogy szavatolják minden nyelv támogatását és tiszteletben tartását, valamint ezek használatát magánbeszélgetésben és nyilvánosan;

figyelembe véve, hogy nyelvtől független (történelmi, politikai, területi, demográfiai, gazdasági, szociokulturális és a kollektív magatartásra vonatkozó) tényezők olyan problémákat idéznek elő, mely számos nyelv kihalásának, marginalizációjának és elfajulásának kialakulásához vezetnek, és következésképpen a nyelvi jogokat átfogó perspektívában kell vizsgálni, hogy minden esetre a megfelelő megoldást alkalmazzák;

abban a hitben, hogy a Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szükséges a nyelvi kiegyensúlyozatlanságok ellensúlyozásához, annak érdekében, hogy biztosítsák minden nyelv tiszteletben tartását és teljes fejlődését, valamint egy jogos és igazságos béke megvalósításának alapelveit világszerte, mint a harmonikus társadalmi kapcsolatok fenntartásának kulcstényezőjét,

ezennel kinyilatkozzák, hogy PREAMBULUM

minden nyelv helyzete az előbb említett szempontok következtében sokrétű politikai és jogi, ideológiai és történelmi, demográfiai és területi, gazdasági és szociális, kulturális, nyelvi és szociolingvisztikai, nyelvközi és szubjektív természetű tényezők konvergenciájának és kölcsönhatásának eredménye.

Pontosabban, a jelen pillanatban ezeket a tényezőket a következők határozzák meg:

• az államok többségének ősrégi egyesítési hajlama, hogy csökentse a másságot. és előmozdítsa a kulturális többséggel és a nyelvi pluralizmussal ellentétes magatartásokat,

• a világméretű gazdaság és következésképpen egy világméretű információ-, kommunikáció- és kultúrpiac felé való irányulás, mely szétszakítja azokat a kölcsönös vonatkozási szférákat és kölcsönhatási formákat, melyek szavatolják a nyelvi közösségek belső kohézióját,

• az országhatárokat túllépő transznacionális gazdasági csoportok gazdaságnövekedési modellje, mely a szabálytalanságokat fejlődéssel, a verseny-indivi- dulaizmust szabadsággal azonosítja, illetve komoly és növekvő gazdasági, szociális, kulturális és nyelvi egyenlőtlenségeket idéz elő.

A nyelvi közösségek jelenleg olyan veszélyeknek vannak kitéve, melyek az önkormányzatok hiányából, a korlátozott számú vagy pedig részlegesen vagy teljesen szétszóródott lakosságból, törékeny gazdaságból, törvénybe