Irodalmi Szemle, 1996
1996/7-8 - TUDOMÁNY - Fónod Zoltán: Magyar tudományos élet Csehszlovákiában 1945 után
Fónod Zoltán idillikussá vált, ezért a nemzetiségi tudományosság is reménykedve várta a változást, reményei valóra váltását. A kezdeményezést most is az írók vállalták. Az 1989 decemberében megalakult Csehszlovákiai Magyar írók Társasága 1990. január 25-én levélben kérte az oktatási minisztert a megígért részleg létrehozására. A miniszter válaszlevelében (1990. febr. 20.) hatáskörén kívülinek minősítette a kérést, s az Egyetem rektorával való kapcsolatfelvéi tt javasolta. A rektorhoz továbbított beadvány (1990. március 20.) azonban elveszett a süllyesztőben. A Társaság az eredménytelenség miatt 1991. ápr. 23-án a Szlovák Nemzeti Tanács elnökéhez fordult a tudományos intézet megalakítására vonatkozó javaslatával. A beadványra az SZNT alelnöke válaszolt, 1991. május 20-án. A javaslat eszmei céljaival (az SZNT művelődési, tudományos és kulturális bizottsága véleménye alapján) egyetértett, megoldását azonban a Szlovák Tudományos Akadémia meglevő munkahelyei keretén belül javasolták megoldani. Az SZTA vezetői azonban a javaslattal szemben elutasítóak voltak. Ezután került sor arra, hogy 1992 tavaszán, az SZNT magyar alelnöke (feltehetően saját elhatározásából, ám a bizottsági döntés tudatában) tárgyalt a BTK dékánjával a kutatórészleg felállításáról. Ennek eredménye lett, hogy 1992 májusától létrejött az kutatórészleg (4 + 1 fő), melynek a nyelvi és az irodalmi kérdések kutatása lett volna a feladata. A részleg a tanszékvezetés hibájából, lényegében az érdektelenség és szakmai irányítás elégtelensége miatt, másfél évi formális létezés után (1993 szeptemberében) megszűnt. Létezése teljesen nyomtalan maradt. A részleg munkatársait besorolták az oktatók közé, minthogy (korlátozott) órakötelezettséggel az oktatásban is részt vettek, így enyészett el egy gondolat, mely két évtizedig foglalkoztatta a tanszék munkatársait. Az 1992-ben megvalósult részleg semmivé válása egy állhatatos küzdelem értelmetlen feláldozása volt. A BTK vezetése a részleg munkáját nem akadályozta, a működés feltételeit nem szüntette meg. Az akarat hiányzott elsősorban, hogy évtizedek mellébeszélései után, szerény keretek között, életjelt adjon magáról egy kisebbségi tudományos intézmény, mely idővel akár fel is nőhetett volna önmagához s a feladataihoz is. Félő, hogy az elmulasztott lehetőség s az érdektelenség, mely a részleg munkájának szervezését jellemezte, visszafordíthatatlanná teszi a kisebbségi magyar tudományosság szerény műhelye megmentésének a reményét is. A kisebbségi tudományosság számára ez az évszázad újabb lehetőséget már aligha ígér. A tudományos élet folyamatos válsága Szlovákiában, a társadalomtudományi műhelyek nemzeti színű átszervezésének a kísérletei, továbbá a politikai akarat alapvető hiánya a kisebbségi kérdés nagyvonalú rendezésében egyaránt akadályai lehetnek egy újabb kezdeményezés méltányos megítélésének. A tudomány műhelyei, a kisebbségi tudományos élet képviselői A tudománynak, a tudomány művelőinek az elmúlt évtizedekben "leértékelt" hely jutott Csehszlovákia társadalmi, gazdasági és politikai életében. Akárcsak a középkorban, most is azt várták tőle, hogy kiszolgálója, igazolója
