Irodalmi Szemle, 1996
1996/7-8 - KRITIKA - Szitányi György: Vazallus Lázár, a warrenpréda
Vazallus Lázár, a warrenpréda Akár tárgyi (objektum), akár szellemi (objektiváció). Ekként a korai Vazallus- kisvilággal szembeni nagyvilág Lázár számára — csakúgy, mint családja szemszögéből — Föld érték. Csinál, amit akar, de nem hat. Közömbös. A családi kisvilág egyértelműen a jó érték terrénuma. Érdemes megfigyelni, miként oszcillál állandóan a kétféle világkép egyikből a másikba, illetve hogyan van jelen együtt.Ez nem csupán geopolitikai következmény, fejet hajthatunk az író előtt is. Jellegzetes motívum az ördög megjelenése a Földön, illetve a pokoljárás. Jön Bódis-Mefisztó, és elvezeti Vazallus Lázárt a Pokolba. A belső elhárítás épületének (tipikus pokolképzet:) labirintusa az a közember által megpillantható legsötétebb bugyor. Az oda vezető éjszakai utak és a fekete autó szinte a talált tárgyak közé tartoznak: tele van velük a múltunk. Itt ez mégis funkcionális elem. A diktatúrák ördögei nem nélkülözték a miszticizmusra való hajlamot. Nem tőlük való a pokolérzettel való játék, ők is onnan vették, ahonnan más. Vazallusnak ez nem árt eleinte, hiszen az otthoni Menny és a belügyi Pokol között ott a Föld világa, a munkahely, aminek eredetileg közömbös értékéről az győz meg, hogy egyszeriben elveszített paradicsommá válik 1970-ben: akkor kap pozitív értéket. Akár az egészség: amint megszűnik, azonnal kiderül, hogy mennyei érték. Sebaj vélekedik ekkor mennyei Vazallus, megélünk így is. A többit tudjuk. A kisvilág elpoklosodik, és az általános ne- gativitás világában, a totális pokolban jelenik meg (Vazallust idézem:) „talán maga az Isten”. Ennek látja ezúttal Bódis-ördögöt, ami még teljesebbé teszi az értékváltások rémületkeltő világát. Ennek megkapó humora, hogy az ateista ezúttal nagybetűvel kezdi Isten nevét. Gyilkos vicc ez: Lázár hisz Bódisban és a hatalomban. A későbbiekben tisztul a kép, a Pokol megmarad pokolnak, ám a földi terepen tartja feltűnés nélküli kapcsolatát Vazallussal, akinek mennyei értéket viselt világa megszűnt ugyan, de Miklós megőrizte eredeti értékét. Meg is tartja, és a kapcsolatvesztések idején ezért marad meg elveszített Paradicsomként. A feleségéhez fűződő érték a Pokol megélésekor teljesen transzvalorizáló- dik, annyira pokoli lesz, hogy csak a válás teszi földivé. Az Észter-kapcsolat földisége ebben a szerkezetben magyarázatra sem szoruL Magyarázatra szorul azonban, van-e az abszurditáson kívül is funkciója annak, hogy Eszter ennyire titkolja kilétét Lázár előtt. Van. Persze, hogy van. Akinek füle van rá, akár olvasatlanul is észreveszi: két bibliai név. A neveknek, mint Eszter mondja, jelentőségük van. Nemcsak a Vazallusnak és az asszony titkolt családnevének, hanem Lázárnak vagy Eleazarnak, ami Isten által segített embert jelent, „Isten a segítőm”, és a perzsa eredetű Eszternek is. Eszter jelentése: CSILLAG. Nem csupán a Vazallus beszélő név. De Lázár, a vazallus nem fogta fel a misztikus jelet: hogy segítségül Isten csillagot, vezérlő fényt adott mellé. Meg sem látta szinte, legfőképpen azonban nem érdeklődött iránta. Tragikus vétség ez is. Az asszony a búcsújelenetben fedi fel kilétét, hogy földik, és kislány korában az egyetemista Vazallus Lázár egyszer táncolt vele, és azóta őrzi azt az
