Irodalmi Szemle, 1996
1996/6 - NYELV ÉS LÉLEK - Balla Zoltán: A fonetikai vizsgálatok írástörténeti jelentősége
______________ Balia Zoltán ezért sokáig, miként a v és u betűk esetében történt, a j és i is felváltva jelezték az i hangot. Az i hág betűjelzése a magyarázatok ellenére sem mondható kielégítően adekvátnak. Találóbban, vagyis az artikulációjára is jellemzőbben fejezhetné ezt ki pl. az X fonna, vagy egy ponttal ellátott fordított V alak, mely ígv utalna némileg kihegyezett, illetve csúcsszöges alkatára... A j hang és jelzése A j hang viszont hajlásos, szűk csatornájának megfelelően nemcsak oszcillografikus regisztrációján mutat lágyabb fodrozású hajlatot, az i előbbiekben leírt második, tompább ívelésű hullámához hasonlóan, hanem nyilvánvalóan hajlásos betűjén i->, mely máig is jól megőrizte a régebbi jod-jótás formáját, kis ívével, illetve hajlatával, pont nélkül is. Tehát aj hangalkata, oszcillogramja és betűje között tökéletesebb adekvációs viszony állapítható meg, mint a vele homályosan rokonított i hang és jelzései között. íme, már több magánhangzó és mássalhangzó pontosabban megközelített akusztikai alkata és betűfonnáik között adekvációs törekvést, illetve ábrázoló viszonyt sikerült kimutatnunk, ami eléggé érthető is, ha tudatosítjuk, hogy akár a hangképzést magát, akár valami külső tárgyi valóságot akarunk jelölni, ehhez legmegfelelőbb az utánzó ábrázolási mód, mert hiszen mindkét esetben térés fizikai valóságokkal — jelenségeikkel állunk szemben, amelyeknek pontosabb meghatározásaira a geometrikus képi módszer látszik a legalkalmasabbnak. A hangok és betűk viszonyának tisztázásához is ezt használhatjuk fel legkielégítőbben. Mert ugyan mi más a geometria, illetve tértan, mint a térés valóságok szerkezeti vázának és alaki adottságainak a legracionálisabb jelrendszere, a "more geometricos" meghatározások egzaktságának biztosítéka. A v hang és jelzései A v mássalhangzóra már az u magánhangzóval kapcsolatban is utaltunk, s ott is felületesen érintettük jelzései hasonlatosságukat. Itt most némileg részletesebben mutatunk rá a v oszcillogramjának és betűfomiájának képzésével egybevágó voltára. Az alsó ajak felső metszőfogak közt meghangosított, bezöngésített zugoly, illetve rés szögesen konvergáló alaki értékét, mely egy egészen szűkre vont nyílás mögött jön létre, nem könnyű dolog optikailag leellenőrizni és oly evidenciával belátni, mint pl. a jól láthatóan lekerekített o hang képzését. Még a
