Irodalmi Szemle, 1996

1996/6 - JAK-vitadélután Pozsonyban - Irodalom és erotika

J AK-vitadélután Pozsonyban magáévá. S ez a morálfilozófia nagyon mélyen belepéült az egész protestáns gondolkodásba, de megérintette természetesen a katolikus gondolkodást is.

Pokstaller Lívia: Eddigi eszmecserénk során az erotika négy érintőjét: a testet, a szellemet, a nyelvet és a morált említettük. Ezek közül kétségkívül a morál a leginkább erotikaidegen. Habár nem vagyok benne biztos, hogy nem éppen ennél az idegenségénél fogva tartozéka-e — olyan tézis- antitézis formán — mindenféle erotikának, hogy például Boccaccio erotikája távolról sem lett volna az, ami, ha nem egy konkrét erkölcs ellen irányul. De lépjünk túl a morálon! Távolról sem merítettük még ki ugyanis a test, szellem, nyelv és erotika kapcsolatát sem.

Balázs Attila: Van a test, amely vonzódik a nyelvhez, és van a nyelv, amely vonzódik a testhez. (Ebben a megfogalmazásban máris van egy nagy adag erotikus töltés.) Ebből a kölcsönösségből és a nyelv rugalmasságából adódik, hogy az erotika határai nagyon messze kitolódhatnak, anélkül hogy az adott műalkotás pornográfiának lenne tekinthető. Én ebből egy magánhasználatú következtetést vontam le: a pornográfia nem más, mint a rosszul sikerült erotika, mint az erotika megformálatlansága. Vegyük alapul például a bevezetőben említett Esterházy Egy nő című könyvét. Elhangzott a címére már nemegyszer a pornográfia vád ja. De lehet-e egy mű a nyelvi megformáltságnak ezen a fokán pornográfia? Nem hiszem. De nekem nem is ez a gondom az Egy nőve 1. Sokan arról vitatkoznak e könyvvel kapcsolatban, hogy valóban egy nőről van-e benne szó, vagy többről. A lényeges kérdés szerintem nem e/. Mert nyilvánvaló, hogy több nő van benne, de egyetlen férfi látja őket. S nem is biztos, hogy kint, sokkal inkább talán önmagában fedezi föl valamennyit. Ennek a könyvnek azt a címet kellett volna adni, hogy Egy férfi.

Mészáros András: Az erotika egészen más a férfi számára, és más a nő számára, és a kettő együtt adja az egész emberi erotikát. Ha jói tudom, a világirodalomban Diderot volt az első, aki megpróbált a szexualitásról a nő szemszögéből írni. Egy kis tanulmányban védelmezi a nőket a férfiakkal szemben. Csakhogy amikor egy férfi beleéli magát egy nő szerepébe, akkor a saját szerelemlátását és erotikumát vetíti bele a képbe. Simmelnek, a századeleji filozófusnak van egy gyönyörű mondata: A férfi-nő kapcsolatnak az. a szépsége és tragédiája, hogy a férfihoz, mindenki közül a nő van a legközelebb, mégis ő van a legtávolabb. — A nőnek egészen más a világértelmezése, a világlátása, a világérzése, mint a férfinak. S lényegében biológiailag is más, mint a férfi, és a/ egész feminista filozófia