Irodalmi Szemle, 1996

1996/6 - JAK-vitadélután Pozsonyban - Irodalom és erotika

félreértések fokozott lehetősége miatt, meg aztán nyelvtörténeti ismeretek is igényeltetnek az élvezetes olvasásához, sőt a latin kultúrkör ismerete is szükséges az utalások fölfedéséhez. S az eredmény? Szemérmességünk, sőt prűdségünk.

Szilasi László: Az én első erotikus olvasmányélményem Kam Follett Kulcs a Manderley-házhoz, című regénye volt, amelyben egy német kém Kairóban konspirációs okokból leborotválja a barátnője fanszőrzetét, hosszú, nagyon alapos munkával. A borotválási akció nemi egyesülésben végződik. Azóta többször elolvastam ezt a passzust, és észrevettem, hogy a fordítás az aktusig elképesztően gyenge. Magát az aktust viszont pompás nyelvi erővel tudja megeleveníteni a fordító; azaz a meglehetősen összetett módon erotikus részre szavai még csak lennének, de a grammatikája valahogy brutális. A feladatunk tehát a nyelv megdolgozásában áll.

Valóban nagyon sok minden megszakadt a régi magyar irodalom végével, akkor kialakulóban volt például egy nagyon precíz filozófiai nyelv is, és aki utoljára eredendően tudott erotikus lenni, az Csokonai volt.

Szintén serdülőkoromból maradt meg bennem ez a mondat; valaki az ejakulációt úgy fogalmazta meg (nem jut eszembe, hogy ki volt), hogy "Gerincem gyiíjtózjinórján tündöklés siklik agyamba, jaj!" Szerintem ez nem egy rossz sor. Az erotikának tehár erre a részére van nyelvünk, a folyamatokra viszont kevésbé. A struktúraszerűen működő nyelv csak az aktus leírására jó, az erotikum folyékonyságát képtelen leképezni. Valami olyan gépet kellene elképzelnünk, amely ugyanakkor nem gép: mint a Terminátor I. és a Terminátor II. közötti különbség. A Terminátor I. az egy gépezet, a túlfejlesztett változata pedig egy folyékony, emlékező fém. Es gondolom, hogy az erotikának az utóbbihoz hasonlatos nyelvre lenne szüksége. Summa summárum: nem hiszem, hogy a társadalmi tabuk túlságos tisztelete volna a "szemérmességünk" oka.

Mészáros András: Csakhogy a "társadalmi tabunak" van más összetevője is. Amikor az antikvitás végén a szerelem és szeretet fogalma kettéválik, és a kereszténységben a szeretet önálló létezéssel kezd bírni, az erotika mellé odalép valami, amit az erotika általában nem tud elviselni, levet magáról, és ez a moralizálás. A 18—19. században aztán ez a morál még filozófiai mezt is ölt. A magyar kultúra mindezt először nagyon berzenkedve fogadja be, de utána például a kantizmus úgy beveszi magát a gondolkodásunkba, hogy máig nem lehet kiirtani. Es ráadásul a magyar gondolkodás nem is a kanti elvont filozófiát, hanem a morálfilozófiát tette

Irodalom és erotika