Irodalmi Szemle, 1996
1996/6 - Lászlóffy Csaba: Folytatásos őrizet
bejegyzéseivel akkor a cellában ajándékba kapott bibliát. -— Mint akármilyen koszos malacot a makkos erdőben, hogy azt szabadjára túr ja, bizony úgy szabadítjuk reá ösztöneinket a szent példázatokra, a mások mocsko- lódására vett idézeteket hazugságokkal kötjük. Ha lenne minden (jövendő) helyzetre is felelet!... Látom Perényit, nekem háttal fordulva, mozdulatlanul, mint aki végképp megszűnt magával törődni. Fin is letészem e könyvet, hagyom, míg mások gondolata ideér." "Minden sír szögesdróttal volt körülkerítve, hogy a turisták meg ne közelíthessék." Az állomás peronján álmodat meséled A.-nak. "Még nem jártam a házsongárdi temetőben" — mondja és megborzong. "Nagyanyám — folytatod — (kicsi kontyáról ismertem fel, hogy ő volt) összehúzta magán a a fehér lepedőt, és égre emelte tekintetét. Mégis mintha hozzám beszélt volna: A temetőben nyugodtabbak vagytok ti is, nemcsak mi... A fák közt, a márvány lapok felett, mindenütt homály derenget. A homlokom hozzáért valamihez: éreztem, mint porlik a homokkő. De hiába erőltettem a szemem, a betűket és az évszámokat nem lehetett rajta elolvasni. Sáros cipőm orrát néztem felindultan; sehogyan sem tudtam megfejteni, hogy kit kell eltemetniük... Hajnalban aztán a V. C. nevével ébredtem. Előtte azonban még álmodtam valamit. A nagy sírkertben rengeteg hangya futkározott összevissza. Nem is sírkert volt az, inkább botanikus kert. Valamilyen trágyával hintettek be mindent. Ahol a föld fehérlett, a hangyák mind megdöglöttek..." "Milyen trágya volt az?" "Megsúgom (leírni nem szabad nálunk): műtrágya!" A. önkéntelenül elneveti magát; majd aggodalmaskodva suttogja: "A vacsora miatt, ugye, nem haragszol? A leggyanúsabb ezek számára az, hogy egyformán gondolkozunk." — Egy oszlopnál állunk; A. fölpillant a hangszóróra, hogy tényleg hangszóró-e(?) "S hogy egy nyelvet beszélünk." A. elkomorodik s lopva körülnéz. "Mit gondolsz, itt is...?" — szólal meg jelentőségteljes csend után. "Ne várd tőlem, hogy jósszerepben vérezzek el :— kezded könnyedén, elegánsan, ebben a már nem sötét, de még nem is világos közép-kelet- európai peronhomályban. Úgy érzed, egyre hűvösebb van. A várakozás perceiben rendszerint borzongsz. Hangod ellenben nekihevül. — Szívesen hívom lel viszont a figyelmedet más példákra, mások tapasztalatára. Defoe Folytatásos őrizet __________
