Irodalmi Szemle, 1996

1996/5 - ÁRGUS - E. Fehér Pál: Mit tud a The Times Európa népeiről

egyaránt pontosabban rávaiianak. Vallomásoknak is tekinthetők; Kissé i- rodalmiasak ugyan; lejegyzésük módját tekintve legalábbis. Mi mások lehet­nének.’ Papp Sándor Xsigmond huszon­négy eves. írónak készül, és némi sti­lisztikai igénytelenséget, mesterkéltsé­get leszámítva talán már az. is. 1 tehetsé­ges. hogy felül kellene emelkednie e tényeken, hogy az átlagból kiemel­kedhessen. Erre kísérlet első könyve is. Megírásának ténye éppen úgy, mint az általa keltett hangulat. E. FEHÉR PÁL Mit tud a The Times Európa népeiről? Európu népei (Corvina, 1995) Felipe Fernández-Armesto oxfordi professzor több tudós társával, vala­mint a The Times hírlapíróinak közre­működésével egy vaskos, adatokban igencsak gazdag könyvet állított össze, amely — Balabán Péter kiváló fordí­tásában s Európa népei címmel — ma­gyarul is napvilágot iatott. Benne a je­lenlegi európai népek mindegyikéről taláinatunK adatokat, megismerked­hetünk egy Angiiáoan formálódott kép­pel Európa országairól, etnikai-politi- kai, sőt KuituraLis viszonyairól, prob­lémáiról. hz a Könyv persze akkor sem lexi­kon. ha a szerzőknek es a szerkesztőnek minden bizonnyal a taiekoztatás és az ísmeretanyag-Kozíes volt vele a szán­déka. Hatalmas adatmennyiséget tartal­maz. de cetja nem a Közlés maga. In­kább azt sugallja, milyennek iátszik ma Európa Londonból, pontosabban a The limes szerkesztőségéből. A könyv legfontosabb mondandója, hogy Európa válságban van, régi vezető szerepét elvesztette, etnikai és gazdasá­gi problémák megos/ iák. s kétséges, hogy a Szovjetunió felbomlása után be­látható időn belül ezek a bajok orvo­solhatók. "A versengő régiók és a nö­vekvő gazdasági egyenlőtlenség mai vi­lágában Enrójxj sikere attól függ, vajon továbbvibető-e a gazdasági betagozó­dás gyötrelmei• folyamata az Európai Unió (jelenleg 15) tagállamának kere­tében, és kiterjeszthető-e a kontinens más részeire" -— olvasható a nagyon határozott végkövetkeztetés, és ez ter­mészetesen annyira általános igazság, hogy nehéz lenne nem egyetérteni vele. Mint ahogyan azt is elhisszük, hogy Európának még "hatalmas erőtartalé­kai" vannak. Az igazi kérdés persze nem ez, hanem az, hogy Európa külön­böző, sőt azonos térségeiben a külön­böző etnikumok képviselői a felhasz­nálható és a jövő építését segítő erő­tartalékokat mind máshol lát ják. A kiadvány földrajzi egységek sze­rint tárgyalja az európai népek főbb is­mertető jegyeit. Mi A Kárpátok vidéke című fejezetben szerepelünk a cse­hekkel, szlovákokkal, románokkal, ru­ténokkal és az itteni németekkel együtt. (Mindjárt itt tapasztalható a könyv e- gyik ellentmondása. A prágai német kultúráról, amely a mi nézőpontunkból a régió szellemiségének nagyon fontos eleme volt. még a történeti áttekintés­ben sem esik szó, mivel a mai Csehor­szágban gyakorlatilag már nincsen né­met nemzetiség, viszont részletesen tár­gyalják a szerzők a magyarországi és a romániai németek 1945 utáni árgus

Next

/
Thumbnails
Contents