Irodalmi Szemle, 1996
1996/4 - ÁRGUS - Eva Styková: Ablak, amelyen át messzebb látni
árgus kritika nem az, aminek a hétköznapi gyakorlatban megszoktuk, nem zsör- tölődés-piszkálódás-kötekedés, hanem felfedezés és megértés. Plusz Határ Győző-i szuverenitás. EVA STYKOVÁ Ablak, amelyen át messzebb látni Miklós Mészöly: Domov a svet (Kalligram. 1995) A Kalligram Könyvkiadó Dominó sorozatának újabb darabjáról akarok szólni. A neves könyvműhely neves sorozata ezúttal Mészöly Miklós válogatott esszéivel serkent bennünket párbeszédre. A kiadó programjával összhangban a kötet megjelent magyarul, szlovákul és csehül. (S előkészületben van a mű lengyel fordítása is.) Az a- lábbiakban a szlovák nyelvű kiadáshoz fűzünk néhány megjegyzést. Mészöly esszéi ebben a "közép-európai" sorozatban (amelyben eddig már Juraj Špitzer, Wolfgang Kraus és Václav Bélohradský műveit olvashattuk), nem érték váratlanul az érdeklődőt. Mészöly a közép-európai régióhoz nemcsak történeti tapasztalataival, gondolkodásmódjával, hanem közép-euró- pai jövőképével is közvetlenül kapcsolódik. (Az ő "közép-európaiságának" persze nem sok köze van Közép-Euró- pa mai divatjához, a nosztalgikus tegnapihoz pedig még kevesebb.) Mészöly szerint Európa egyszerűen olyan "közös vállalkozás", amely Közép-Euró- pában is készül. A dominó társasjáték. Azok a problémakörök, amelyekkel Mészöly esszéi a "közép-európai dominót" gazdagítják (a tudat és nemzeti tudat viszonya, az egyén és a hazafiság problémája, a történelem ú j ráérte lmezése vagy például a "másfajta politika szükségszerűsége"), több, mint időszerűek. A "másfajta politika szükségszerűségét" húzza alá a következő gondolat: "...vajon muszáj azt gondolnunk, hogy történelmi "megvertségiink" szükségszerűen helyeshítlietetlen hátrány? A "megvertségnek" nem lehet olyan ablaka, amelyen át messzebb látni?" Ez a gondolat egyébként a válogatás lejtmo- tívja, két meghatározó elem találkozik benne: a történelemnek és a vele való szembenézés szükségszerűségének az eleme. Jól jellemzi továbbá e gondolat Mészöly problémalátását is: nyitottságról, a valóságos vagy vélt determinációk felbontásáról, a zsákutcák és öncsalások elvetéséről tanúskodik. Ha a szlovák Mészöly-kötetet kiadói és műfordítói teljesítményként vizsgáljuk, a következő észrevételeket tehetjük: A három különböző nyelvű s különböző grafikai kivitelezésű Mé- szöly-kötet tulajdonképpen három különböző Mészöly-esszéválogatás is. A szlovák változat (Domov a svet — Otthon és világ, Katarína Kráfová fordításában) és a cseh megfelelője azonban (Samota motýla — A pille magánya, Anna Valentová fordításában) mintha kölcsönösen kiegészítenék egymást (miközben az alapfontosságú esszék itt is, ott is azonosak), a magyar válogatás ( Otthon és világ) viszont mintha a két idegen nyelvű repertoár összege lenne. A cseh kiadás gazdagabb (és olvasója okosabb lehet) a magyar társadalmi- szellemi-történelmi reáliákat megvilágító jegyzetapparátussal. Az informá
