Irodalmi Szemle, 1996
1996/4 - ÁRGUS - Pályi András: A szüli misztika aktualitása
PALYIANDRAS A szufi misztika aktualitása Határ Győző: léptékváltás (Belvárosi Könyvkiadó, 1995) Túl kevéssé ismerjük Határ Győzőt, Londonban élő irodalmi polihisztorunkat. Ha ezt így kijelentem, bizonyára jó páran megütköznek ra jta. Hogyhogy túl kevéssé? Hiszen közel egy évtizede i- gazán jelen van a hazai irodalmi életben, a legkülönbözőbb folyóiratokban publikál, egyik könyve a másik után jön ki, újabbak és régiebbek egyaránt, a róla szóló irodalom pedig egyre dagad, s lassan áttekinthetetlen lesz. Mégis azt mondom, Határ Győzőt, a kultúrtörténeti és valláskritikai stúdiumok szerzőjét sokkal kevésbé ismerjük, mint az írót-költőt-irodalmárt, vala-hogy nehezebben is születnek meg az itt említhető művek gyakorlatilag nem létező, kis példányszámú emigráns kiadásainak hazai változatai. Tulajdobképpen csak az Intra muros hozható fel pozitív példaként, minthogy se az Özön közönynek, se a három kötetes Szélhátfának, amelyre mint lényeges előzményekre ebben az új kötetében utal, nincs hazai kiadása. A Léptékváltás a Magyar Írószövetség és a Belvárosi Könyvkiadó közös gondozásában megjelenő Biblioteca Hungarica sorozat új darabjaként látott napvilágot, s három filozófiai tanulmányt tartalmaz: a címadó akadémiai székfoglaló és a Theiresziasz hét élete című fiktív római kori dialógus mellett, amely a modem ember kényszerű nagykorúságának kérdését feszegeti, egy ragyogó esszét a szüli misztikáról. S ha némi recenzensi önkénynyel, de nem egészen alaptalanul az előbb említett két szellemes eszmefuttatást, sőt elmejátékot a kötet törzsét kitevő misztika-tanulmány elő-, illetve utószavának tekintem, akkor talán megengedhetem magamnak — a jelen recenzió terjedelmi korlátaiból, a vallástörténeti stúdiumban felvetett kérdések szellemi hatásfokából eredően is —, hogy csak ez utóbbira összpontosítsam figyelmemet. Annál is inkább, mert Határ Győző ezzel a művével a mai magyar szellemi élet elevenébe vág. Ráadásul ahogy ezt leírom, mindjárt a Határ Győző-jelenségnek is a legközepében találom magan: hiszen ő mindig úgy aktuális, hoyg extrém és egzotikus, azaz szellemi kalandra invitál, s aki vele megy, sose bánja meg. Mi az a szufi misztika? Az iszlám szerzeteseinek, a "kerengő derviseknek" eredetével a VII. századba visszanyúló, a XIII. századtól kibontakozó szent mozgalma, a létkérdések misztikus megelégelése. A fény megistenii- lése című dolgozat egyszerre forrástanulmány és valláskritikai-szellemtör- téneti vitairat. Kezdve onnan, hogy az iszlámról alkotott sztereotip fogalmainkba alig-alig illeszthető be a misztikus élmény, elmerülhetünk hát az árgus
