Irodalmi Szemle, 1996

1996/3 - Kovács Sándor Iván: Kárpát szent bércére...

leghíresebb borát?), és a dúsan termő Alföld (a Kunság). A történelmi hősök számbavétele sem bővebb: Bendegúz, Árpád, Mátyás. A Hymnusnak e két szakasznál jóval nagyobb hányada: a balsors, az isteni büntetés elősorolása és az Istentől való segélykérés. El is üt "ez a bűntudatos fohász" — ahogy Fábry Zoltán nevezte Kölesey-cikkében (1938) — közép-európai testvéreitől. Azok ugyanis jobbára a katonadalhoz, az indulóhoz állnak közel. Illyés párhuzama is erre utal: "a mi tempiomias" himnuszunkban nem dac" van, "hanem békülékenység, könyörgés, emelkedettség", "kivégzó' osztag előtt" nem lehet végigénekelni, mint a Mar- seillaise-l, a Hymn üst "végighallgatni igazi élmény". (Illyést idézem: A "syrena" és a szobor, 1993.)

Volt már szó a Kárpát ’Tátra’ jelentéséről, llgy vélem, Kölcseynél többes számú értelemben fordul elő, ahelyett, hogy Kárpátok. Kiss Lajos földrajzi névszótára is Kárpátok, Kárpátit hegyek formájú előfordulását jelzi 1816-ból; a még korábbi említés is: "Carpathus vagy Beszkédi hegyek" (1757). A Kárpát a rövid soros Hymnusban poétikai rövidülés a Kárpátok helyett. Állhatna így is: "őseinket felhozád / Kárpátok bércére", de akkor hová lenne a megsz<7i/elő jelző? Dé- moszthenész és Pindarosz nem fér el így a Vanitatum vanitasban ("Demosz.thén ", "Pindar"), Plutarkhosz is csak "Plutarch" Berzsenyi Múlandóságában, Vörös- martynál is, "Hunyad áll Hunyadi helyett (Szózat). Ez a Kárpát’ csonkulás (amit ma aposztróffal jelölhetnénk) még archaikusabbá teszi a szóhasználatot.

Az a tény, hogy Kölcsey a Hymnus második szakaszában az ismeretes honfoglalásmondára céloz, szintén a ’Kárpátok’ jelentést erősíti. Isten — mondja a költő — a Kárpátok karéjában elterülő föld magas peremére hozta fel Bendegúz (értsd: a hunok) leszármazottak. Tudjuk a krónikákból, pontosan hová: az Anonymus említette nagy "Havas hegy”, a Kárpátok mai nyugat-ukrajnai gerincére, az Erdős-Kárpátok és a Máramarosi-havasok közötti Vereckei-szoros magas hágójára. A Hymnusbzn Kölcsey tehát nem a Tátrát, hanem a Kárpát hegyeit említi, ahogy ezt Petőfi 1848-ban éppen így ki is mondatta Árpád apja, Álmos által (Lehel vezér, I, 16):

Esztendők múltán nagy hegygerincen álltak,

A hegy tetejéről tenger síkra láttak.

"A határt elértük! " mondta Almos nékik,

"Tekintsetek ott a rónaságon végig,

Birodalma hajdan ez volt Attilának,

E hegyeket híják a Kárpát sorának.

Es itt hála néked, magyarok Istene,

Hogy ez.t mind meglátta a vén Almos szeme!

A Kárpát szent jelzője a Ilymnusban természetesen az Istentől adott haza földjének szentségére utal. Ezt a bővizű, gazdag földű hazát (melyik himnuszbeli haza nem ilyen?) hegyek helyett inkább az első helyre tett folyók: a Tisza és a Duna karakterizálják. A Tokaj sem ’hegy’: ahogy a Kunság a búzát, Tokaj szőlő vesszeje

Kovács Sándor Iván