Irodalmi Szemle, 1996
1996/1 - Az Irodalmi Szemle köszönti a 75 éves Mészöly Miklóst - Tőzsér Áipád: Volt egyszer egy családáradás
TŐZSÉR ÁRPÁD Volt egyszer egy — családáradás írjuk és mondjuk: Mészöly Miklós 75 éves. Mintha az írónak volna kora! * * * Hgy szó tartalmát, mélységeit akkor ismered meg igazán, ha le akarod a szót fordítani idegen nyelvre. A napokban egy szlovák író barátommal a "családáradás" szlovák megfelelőjét kerestük hosszasan és reménytelenül. Ekvivalenst nem találtunk, de keresés közben megvilágosodott előttem, hogy tulajdonképpen az egész Mészöly életmű egy családáradás története. Pascal értelmében, aki a Biblia alakjainak koráról ezt mondja: "Miért nyújtja Mózes olyan hosszúra az. emberek életét, és miért sorol föl oly kevés nemzedéket? Mert nem az évek hosszú sora, hanem a nemzedékek sokasága teszi homályossá a dolgokat. Mert az igazság csak az egymást váltó em-berek telkében torzul el. Ó azonban az. egyáltalán elképzelhető' legjelentősebb két eseményt, a teremtést és a vízözön t oly közel hozza, hogy szinte megfoghatóvá válnak." Mészöly alakjainak sohasem ismerjük a korát: a gyermekek is pontosan olyan öregesen súlyos motívumai a történetnek, mint az aggastyánok, akik viszont történetstrukturáló vitalitásuk miatt szintén fiatalok vagy legalábbis kortalanok. De az igazán kortalan lény Mészöly narrátora, aki egyszerre tudja (a szemtanú érvényes tudásával, de az átélő reménye vagy kétségbeesése nélkül), hogy "az. Inka községből való Vutuk" 1213-ban felszabadította Figmoz nevű szolgáját, s hogy 1’erezel Mór "pár hétlel az ozorai ütközet előtt" a borjádi Fördősök kúriájában felejtette az övét. Daczó István, a Magvar novellának, a Családáradás pretormációjának a fotográfusa a Borjádon összegyűjtött-fényképezett motívumokkal "teleaggatja a deszkafilagória falát, s órákig cserélgeti őket, mintha valamilyen sorrendre, értelemre akarna rájönni". Mészöly mintha azért cserélgetné ,, wffli f - ^ a > WMMwmmy »> ruiűirf í
