Irodalmi Szemle, 1996

1996/2 - Kovács Sándor Iván: Kárpát szent bércére...

Megtölt szorgos fiile már császár hírével,

Hogy jiin romlására minden erejével.

All rettenthetleniil Zrini nagy gondokon,

Mint nagy tornyos küsziklák magas Késmárkon;

Heába küszködnek nagy szelek azokon,

Erejeket vesztik heában ostromon:

Úgy Zrinit nem ijesztheti gond, sem rettenés,

Ha Atlas leromlik, ha az. nagy ég leés,

Mert állhatatosra az félelem nem és,

Az ki igaz üggyel s jó szüvel fegyveres.

Íme, a tátrai sziklatömbök erejével bíró Sziget vára: hiába küszködnek azokkal nagy szelek! Ostromolhatja a leghatalmasabb szultán: bástyái oly erősek, mint a Tátra tornyos kősziklái! A Tátra itt egy másik nevezetessé tett heggyel: az Atlasszal kerül párba. Tudjuk a mitológiából, a latin és az olasz költészetből (Aeneis, IV, 246—251; Metamorphoses, IV, 655—662; Gerusalemma Uberata, XV, 15, 42; Adone, V, 86), hogy Atlas Enceladus társa volt: ezt a titánt Zeusz kővé, vagyis az Atlasz-hegységgé változtatta, s arra ítélte, hogy az égboltot tartsa a vállán. Az Atlasz-hegy említett irodalmi ábrázolásai (Vergilius, Ovidius), illetve az ezt imitáló variációk (Tasso, Marino) ezért jelenítik meg hatalmas emberarcként: keze, válla, szakálla, bajsza van a hegyembemek, "csontjai sziklakövek", "patakok csordulnak az ajkán ". Amikor Zrínyi "Késmárk tetején nőtt kemény tölgyfára " véli változtatni Violáját, ezt az Ovdiustól s Tassótól tanult metamorfikus antropomorfizálást kezdeményezi költészetünkben.

Az V. ének 37. szakasza ismét megzendíti a leütött hangot. A Zrínyi beszédével megbátorított vitézek helyeslő moraja mint ahogy a Tátrából kiszakadó felszél fúj át húrokat formázó fenyveseken, úgy támaszt zúgást, nagyot:

Mint mikor az fölszél Késmárkbul kiszakad,

Ama siirii fenyó's erdő közben akad,

Támaszt ZMgást nagyot, nem reked, nem lankad,

Hajol előtte lágy, és kemény ág szakad:

Illyen nagy zöndülés esek ő közikbe,

Mert fölforr az. haragos vér mindenikbe,

Kívánja mindenik: ellenség vérébe Hamar kezét föstesse, és az szüvébe.

Tíz énekkel odébb is "kemény szél" támad. Mi már tudjuk, a Tátra csúcsairól indul:

így monda nagy Zrini, s az egész vitézek Örömmel mondásához valónak készek;

"Kárpát szent bércére..."